Jövőre elindul az első magyar virtuális mobilszolgáltató
Beigazolódtak a HWSW korábbi értesülései, jön a Tesco Mobile mobilszolgáltatás Magyarországra, a Vodafone közreműködésével. Az áruházlánc vegyesvállalatot hoz létre a Vodafone-nal a szolgáltatáshoz, ezzel egy teljesen új üzleti modellt vezetve be a honi piacra.
Új üzleti modellel jelenik meg a Tesco Mobile mobiltelefonos szolgáltatás Magyarországon, a cég a Vodafone helyi leányvállalatával közösen, 50-50 százalékos tulajdonrész-képviselettel alapít virtuális operátort, mely a piros logós szolgáltató hálózatát használja. Ez lesz tehát hazánk első virtuális mobilszolgáltatója, mely ugyanakkor kevésbé lesz független az infrastruktúrát nyújtó inkumbenstől, így egyelőre kérdéses, valójában mekkora versenyélénkítő hatást generálhat.
Alulra lőnek
A Vodafone és a TESCO Globál Áruházak Zrt. mai közös sajtótájékoztatóján a vegyesvállalat létrehozásának hírén túl kevés konkrétummal szolgált, így a jövőre induló szolgáltató készülék- és tarifaportfóliójáról gyakorlatilag semmit nem tudni, valamint az új társaság vezetése sem állt még fel. Forrásaink szerint a Tesco áruházakban elérhető mobilszolgáltatás elsősorban az alacsonyabb árszegmensre lő majd mind a készülékeket, mind a tarifákat illetően, főként olcsó feltöltőkártyás ajánlatok szerepelnek majd az új szolgáltató kínálatában.
A Tesco az anyaországban, Nagy-Britanniában és Írországban évek óta jelen van a mobilszolgáltatói szegmensben is, hasonló, vegyesvállalati konstrukcióban - a cég az egyik legnagyobb, legmeghatározóbb virtuális operátor a szigetországban. A Tesco Mobile ügyfeleinek száma Angliában ma meghaladja a 2,6 milliót, a havi előfizetéses és feltöltőkártyás konstrukcióban egyformán elérhető ajánlatok beszéd- szöveges üzenet és adatszolgáltatást egyaránt tartalmaznak. Az áruházlánc csupasz szolgáltatást (vagyis csak SIM-et) és készülékekkel egybecsomagolt szolgáltatást egyaránt kínál, a telefonportfólióban többek közt az iPhone is megtalálható. A Tesco Mobile 2009-ben a szomszédos Szlovákiában is virtuális mobilszolgáltató lett.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A hazai mobilszolgáltatók - beleértve a Vodafone-t is - eddig többnyire határozottan elzárkóztak a virtuális mobilszolgáltatói üzleti modelltől, mondván a hazai piaci körülmények közepette nem lehet életképesen üzemeltetni egy ilyen szolgáltatást. Beck György, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója a HWSW kérdésére elmondta, a cégnek ennyi idő kellett ahhoz, hogy megfelelő partnert találjon az MVNO-hoz (emlékezetes, hogy Beck évekkel ezelőtt kijelentette, ez az üzleti modell nem életképes hazánkban).
Ha konkrétumokat nem is tudni egyelőre, a Tesco Mobile indulásának kommunikációja kapcsán az időzítés aligha véletlen. A küszöbön álló magyarországi frekvenciaaukció előtt, vagy közben egy ismert márkanévvel és erős értékesítési háttérrel bíró virtuális szolgáltató piacra lépése bármilyen új licitáló kilátásait drámai mértékben lerontaná, a Vodafone számára tehát stratégiai kérdés is lehet, hogy a cég a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését azzal lehetetlenítse el, hogy bevezeti a valódi MVNO konstrukciót itthon. Az operátor ezzel valójában a kisebbik rosszat választja, hiszen a virtuális szolgáltató - különösen ebben a formában - soha nem lesz teljesen független konkurenciája.
Négyes alá
A virtuális mobilszolgáltatói üzleti modellel ugyanakkor jogilag egy új, ha úgy tetszik negyedik szolgáltató jelenhet meg Magyarországon, vagyis az ügyfelek a korábbi, márkázott konstrukciókkal (Postafon, Red Bull Mobile) ellentétben nem az infrastruktúra üzemeltetőjével kötnek előfizetői szerződést, hanem egy harmadik féllel, mely a teljes adminisztrációt és ügyfélszolgálati tevékenységet a kezében tartja. A Tesco Mobile ennek megfelelően saját szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot (SHS) kap, vagyis a 20-as, 30-as és 70-es mobilos számmezők mellé bekerül egy új (erre a célra két SHS állhat rendelkezésre, az egyik az 50-es, a másik a 31-es).
Új piaci szereplőként ténylegesen is független mobilszolgáltató csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fentebb már említett frekvenciaaukciója révén jöhetne létre hazánkban. Az új belépőknek nyújtott különböző kedvezmények ellenére a telített piac, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet a nagy, nyugati befektetők számára ugyanakkor nem teszik vonzó tereppé a magyar mobilpiacot.