Nyögi a válságadót a Vodafone

A héten nyilvánossá váltak a Vodafone Magyarország márciussal véget ért 2011-es pénzügyi évének pénzügyi adatai. Az eredménybeszámolóból kiderül, hogy a harmadik mobilszolgáltató működése közel sem mutat rózsás képet, és a távközlési cégekre kivetett különadót már csak korábban felhalmozott tartalékaiból tudta kifizetni a multi.

Az elektronikus beszámoló portálon közzétett dokumentumok alapján a Vodaone Magyarország a márciussal véget ért 12 hónapban 5,3 milliárd forintos adózott veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a magyar számviteli szabályok szerint, szemben az egy évvel korábbi 7,4 milliárdos nyereséggel. Hasonló mértékű romlást mutat a cég üzemi szintű nyereségessége: míg a Vodafone egy évvel korábban még 3 milliárdos pozitívumot tudott felmutatni, addig a március végén lezárt pénzügyi évben a 8,9 milliárdra rúgott a deficit, amiben a legnagyobb összeg a bevétellel arányosított távközlési különadó 7,14 milliárdos tétele - természetéből fakadóan ez egyfajta bújtatott forgalmi adónak tekinthető.

Luxusprofitnak nyoma sincs

Mindebből máris két következtetést lehet levonni: egyrészt a több mint 2,8 millió aktív előfizetéssel (mobilhang és mobilnet) rendelkező Vodafone erős nyereségességi kihívásokkal küszködik, másrészt pedig nem hogy "luxusprofitot", de gyakorlatilag semmiféle profitot nem termelt a vállalkozás a különadó terhének viseléséhez. Az árbevétel mindeközben 1,4 százalékkal 126,2 milliárd forintra apadt, ahogyan a túltelített magyar távközlési ipar csökkenő költekezési kedvvel és az árak eróziójával küzd.

Különadó nélkül a Vodafone működése készpénzforgalmi szempontból semleges lett volna, ugyanis a szolgáltatás által kitermelt operatív készpénz mennyisége éppen fedezte a többnyire hálózatfejlesztést szolgáló tőkeberuházásokat, amelyek összesen 16,1 milliárd forintra rúgtak a 12 hónap alatt. A 7,14 milliárdos különadó kifizetésére azonban már nem maradt folyó fedezet, az így keletkezett lyukat a mobilszolgáltatónak korábban felhalmozott megtakarításaiból kellett állnia, így ennek érdekében 6,8 milliárd forintnyi tartalékot szabadított fel.

A Vodafone Magyarország részéről Suba János kommunikációs igazgató a HWSW megkeresésére a pénzügyi eredmények kapcsán elmondta: "A nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint a Vodafone Magyarország profitabilitása kis mértékben nőtt 2009-ről 2010-re, ugyanakkor a cég elismeri, hogy a távközlési különadó negatívba fordította a vállalat eredményét. A 2009-es adózott eredmény emellett tartalmazta egy korábbi peres ügy miatt félretett, jelentős összegű céltartalék visszaforgatását" - tette hozzá Suba.

A beruházások kapcsán a szakember hozzátette, a cég nem fogja vissza a hálózatmodernizációs folyamat tempóját és nem változtat a korábbi terveken: "A beruházások szinten tartása várható a jövőben, hiszen folyik a Vodafone hálózatmodernizációs folyamata" - mondta el a HWSW-nek a Vodafone illetékese. A szolgáltató az elmúlt két pénzügyi évében összesen több mint 32 milliárd forintnyi beruházást eszközölt Magyarországon.

Mindenkit túl kell licitálni

Az előző év gyenge pénzügyi mutatóit figyelembe véve a Vodafone számára az év hátralévő része kis túlzással sorsdöntő fontosságú lehet. Ha a cég a november-decemberben zajló frekvenciaaukció során nem tud megfelelő licitet felmutatni, a felszabadított 900 MHz-es spektrum töredékéhez juthat csak hozzá (mint ismeretes, a hatóság frekvenciaaukcióján a legnagyobb, 5 MHz-es blokkra négymilliárd forintról indul a licit). A vállalat szempontjából itt ráadásul majdhogynem mindegy, hogy új szereplővel bővül-e a piac, vagy a Magyar Telekom teszi rá a kezét a meghirdetett frekvenciablokkok nagy részére (a kiírási dokumentáció alapján maximum 7,8 MHz-et szerezhet egy cég a 10,8 MHz-ből).

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Utóbbi forgatókönyv esetén a Magyar Telekom piaci dominanciáját még jobban meg tudná erősíteni, mivel a 900 MHz-es spektrum több mint 45 százalékával rendelkezhetne, ez pedig az adott frekvenciasávban összességében jobb minőségű és nagyobb célközönséghez elérő szolgáltatások megjelenésére nyújthatna biztosítékot. Emlékezetes, hogy a Vodafone a jelenleg is zajló hálózatmodernizációs programot bejelentő sajtótájékoztatón ambiciózus tervekről számolt be: a cég akkor 99 százalékos országos szélessávú lefedettséget ígért, ezt a célt azonban csak akkor tudja megvalósítani a vállalat, ha kellő mennyiségű frekvenciához hozzájut az őszi aukción.

Ha a különadóval és új frekvenciadíjakkal megterhelt rossz megtérülési mutatók okán forráshiány miatt nem tud sikerrel licitálni a Vodafone idén ősszel, kvázi utolsó utáni esélyként megpróbálhat a 800 MHz-es digitális hozadék frekvenciákból bevásárolni - ez a frekvenciasáv alapvetően vidéki, ritkábban lakott területek lefedésére alkalmas, vagyis ezáltal megvalósítható a 99 százalékos országos lefedettség. Csakhogy az állam egyelőre nem adta jelét annak, hogy a 800 MHz-en felszabaduló frekvenciák aukcióját záros időn belül le kívánja bonyolítani, ráadásul a frekvenciák használatba vételéhez mindenekelőtt ki kell üríteni a jelenleg földfelszíni analóg tévésugárzásra használt blokkokat.

Kényszerhelyzet

Mindez összességében azt jelenti, hogy a Magyarországra 1999-ben érkező Vodafone kvázi kényszerhelyzetbe került az idei pénzügyi évében: vagy az anyavállalat támogatásával megpróbál minél több szabad frekvenciát megszerezni, vagy vészesen leszakadhat a Magyar Telekomtól, de még a szintén hálózatát megújító Telenortól is. Mindez automatikusan veti fel a kérdést a Vodafone hosszútávú magyar jelenlétének jogosultságával kapcsolatban. A különadó és a növekedéshez szükséges újabb frekvenciadíjak terhe (a Vodafone tavaly 4,4 milliárdot fizetett frekvenciahasználatra) ugyanakkor kérdésessé teheti a brit anyavállalat támogatását további jelentős befektetések irányában, ha nem látni azok reális megtérülését.