Robotokkal váltaná le az olcsó kínai munkásokat a Foxconn
A világ egyik legnagyobb elektronikai bérgyártója, a Foxconn több mint 1,2 millió munkást alkalmaz üzemeiben. A cég új stratégiája már nem az olcsó munkásokra, hanem az őket leváltó robotokra épít.
A Foxconn már jelenleg is 10 ezer robotot alkalmaz a termékek összeszerelő szalagjain, de ezt a számot jövőre jelentős mértékben, 300 ezerre növelik. A harmincszoros növekedés viszont csak az első lépés, 2014 végére elviekben már 1 millió robot végezheti a repetitív munkafolyamatokat az emberek helyett.
Habár a gépek már most is fontos szerepet töltenek be az elektronikai gyártósorokon, túlzás lenne azt képzelni, hogy az elektronikai üzemekben csak automata robotok végzik a munkát, s az alkatrészeket betolva a gyártósorra a végén dobozolva jönnek ki a termékek. Sok monoton, ismétlődő munkafolyamatot, mint a részegységek összeillesztését, a tokozások lezárását, a matricák felhelyezését, festést, ellenőrzést, tesztelést a mai napig emberek végzik.
Szénhidrát és fehérje helyett árammal hajtott robotok
A Foxconn bejelentése alapján egy komoly forradalom előtt állunk, amit nyilvánvalóan más gyártók is követni fognak, s Japán után létrejöhet egy másik komoly technológiai gyártóország, ahol az emberi erő helyett a folyamatok jelentős részét gépek végzik. Emberekre ezek után nem olcsó munkaerőként lesz szükség, hanem képzett kezelőként, mérnökként, tervezőként és szervizszemélyzetként, hiszen ott még nem járunk, hogy a gépeket is más gépek tartsák működőképesen. A gyártás így viszont nem is feltétlenül kell hogy Kínában maradhasson, hanem akár a Foxconn, akár más cégek telepíthetik üzemeiket közvetlenül a felvevőpiacokra, például az Egyesült Államokba vagy Európába, ahonnan még a vám sem jelentkezik problémaként.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Ugyan a robotok nagyobb beruházást jelentenek, illetve folyamatosan drága munkaerőt kell alkalmazni a működtetéshez, de olyan óriási volumenben, mint amiben a Foxconn termel, bizonyára már megéri. Az eredmény viszont sok millió kínai munkanélküli lehet, akik eddig is éhbérért dolgoztak szörnyű körülmények közt a gyárakban. Kína eddig leginkább az olcsó munkaerő miatt volt vonzó a könnyűipar és az elektronikai ipar számára is, de ha a nagy szereplők az egyre olcsóbbá, hatékonyabbá és fejlettebbé váló robotokat választják az egyre több fizetést kérő, gyakran hibázó, néha pedig öngyilkosságot elkövető munkások helyett, akkor a helyzet könnyen változhat.
Mire jó Kína?
Miért is szállítaná egy kontinensen keresztül a Foxconn a termékeket, ha hasonló költségek mellett Európában vagy az USA-ban is gyárthat? Igaz ehhez az is kellene, hogy az energiaköltségek és a környezetvédelmi előírások is hasonlóak legyenek, amiről jelenleg szó sincs. Viszont Kína ebben is zárkózik fel, menekülni pedig már nehéz lenne földrajzilag a még olcsóbb emberi munka irányába, így nem sok más lehetőség marad, mint a gépesítés. Kínában ez akár szociokatasztrófához is vezethet, az elmúlt évtizedekben létrejövő óriás gyárvárosok pedig pontosan úgy néptelenednek majd el, mint az USA-ban az autóipar fellegvára Detroit és a hasonló ipari központok az elmúlt időszakban.