Vita a Windows 8 kapcsán az Intel és a Microsoft között

Az Intel befektetői konferenciáján számos jövőbeni tervéről és stratégiájáról lerántotta a leplet, így megismerkedhettünk a következő generációs okostelefonokba és táblagépekbe szerelt chipekkel is. A lapkagyártó beszélt arról is, hogy hogyan látja az ARM-ra portolt Windows 8 jövőjét, és azt, hogy az miért nem fenyegeti az Intel számítógépes processzorok körében élvezett dominanciáját. A konferencia, amelynek hallgatósága az Intel tulajdonosait képviselte, kiváló terepet jelentett az idegessé váló befektetők megnyugtatására - és az ellenfelek szurkálására.

Inkompatibilis, töredezett

Reneé James, az Intel szoftverrészlegének vezetője szerint az ARM-alapú Windows legnagyobb problémája a visszafelé kompatibilitás teljes hiánya lesz. Az új architektúrán nem fognak futni a korábban x86 utasításkészletre írt szoftverek, a kompatibilitás eléréséhez a programok teljes portolására van szükség. James szerint ezzel vége szakad a Windows legnagyobb előnyének, a sok esetben egész a kezdetekig, 20 évre visszanyúló kompatibilitásnak. Ezzel szemben az Intel architektúrán futó Windows 8-on futni fog majd minden korábbi program, illetve mellettük az új felülettel teljes mértékben kompatibilis újak is. Az Intel tehát mindkét világgal kompatibilis lesz majd, ami ideálisan pozicionálja a vállalatot ezekben a forradalmi időkben - állítja James.

Paul Otellini, a chipgyártó elnök-vezérigazgatója hasonló hangnemben szólt az ARM-alapú Windows-ról. Otellini szerint a Microsoft számára máris rendkívüli problémát jelent, hogy az operációs rendszert nem csak egy ("az ARM") architektúrára kell portolnia, hanem gyakorlatilag különböző változatot kell létrehoznia minden chipgyártó terméke számára, így lesz NVIDIA, Qualcomm, Texas Instruments alapú Windows is, illetve készül egy negyedik verzió is, egy egyelőre meg nem nevezett gyártó terméke számára. Otellini szerint ez azt jelenti majd, hogy az ARM-alapú Windows szélsőséges töredezettséggel küzd, a verziók sem egymással, sem visszafelé nem lesznek kompatibilisek.

Factually inaccurate

A Microsoft nem késlekedett a válasszal, a redmondiak reakciójukban elegánsan titulálták hazugságnak az Intel által terjesztett híreket. A Microsoft közleménye szerint az "Intel állításai a részvényesek közgyűlésén a Windows következő verziójáról pontatlan tényeket tartalmaztak és sajnálatos módon félrevezetőek voltak." Arról ugyan nem szól a közlemény, hogy pontosan mely tények voltak pontatlanok és félrevezetőek, de a fent említett Intel-érvelés lehetett az, amely kiverte a biztosítékot.

A legproblémásabb valószínűleg az ARM-on futó Windows inkompatibilitásáról szóló híresztelés lehet. Korábban a Microsoft is hangsúlyozta, hogy nem tervez emuláció- vagy virtualizáció-alapú kompatibilitási réteget beépíteni, így a visszafelé kompatibilitás is elképzelhetetlen lesz. A különböző gyártók chipjeire portolt Windows azonban minden valószínűség szerint egységes platformot alkot majd, lesz átjárás a különböző ARM-chipek között. A változatos hardver ugyanis szoftveres absztrakcióval kompatibilissé tehető - ahogy ez az Android esetében amúgy működik is.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Ez a jövendő ökoszisztéma sikeressége szempontjából abszolút kritikus: amennyiben különböző alkalmazást kell írni minden ARM-processzorra, akkor az alkalmazáspiac tördezetelt lesz, az ilyenkor fellépő szinergia pedig köddé válik. A "Windows for NVIDIA" és a "Windows for TI", vagyis az operációs rendszer minden bizonnyal nem lesz felcserélhető, az ARM-alapú Windows elsődleges piacán, a táblagépek (és a következő generációban talán a telefonok) területén azonban ez maximum az OEM-ek számára okoz - kezelhető - gondot.

És akkor mi?

Az Intel pontosan érzi, hogy súlyos gondokat jelenthet a jövőben a mai számítástechnika de facto standard platformját adó szövetség felbomlása. A visszafelé kompatibilitás, mint feltétlen érték emlegetésével azonban úgy tűnik, nem akar tudomást venni az iparágban egyre erősebbé váló trendekről és tagadják a változásokat. Változások pedig vannak: az érintőképernyő, mint új ember-gép interfész hatalmas tempóban veszi át a hatalmat, főleg az ARM-alapú Windows által megcélzott területeken. Természetesen a noteszgépek és asztali számítógépek területén most és a közeljövőben biztonságban van az x86 - a Microsoft lépése azonban azt jelenti, hogy a redmondiak nem fogják a hátukon átcipelni az Intel architektúrát az új, robbanásszerűen növekvő szegmensbe.

A visszafelé kompatibilitás hiánya nem probléma. Az érintőkijelzőre optimalizált felületű Windowson nem az architekturális különbségek, hanem a tapogatásra alkalmatlan GUI miatt lesz használhatatlan az összes ma létező windowsos alkalmazás. A Microsoft már portolta ARM-ra az Office programcsomagot, az ujjbeggyel vezérelhető új felület bemutatására azonban még nem került sor - ahhoz ugyanis sokkal több idő és energia kell, mint a program újrafordításához. A hagyományos x86-alapú programok hiába fognak működni egy később bemutatandó Atom-alapú táblagépen: a felhasználók az ilyen alkalmazásokat nem fogják tolerálni. Az új felhasználói felület kifejlesztéséhez képest az architektúraváltás költségigénye valójában nem jelentős. A jól programozott alkalmazások magja továbbra is működni fog majd az új kezelőfelület alatt, a problémás alkalmazások pedig még jól is járnak az alapoktól újraírt kóddal.

A váltást természetesen a Microsoft is megsínyli majd. Az ARM-on futó Windows, új kezelőfelülettel, gyakorlatilag semmilyen rokonságot nem mutat a ma ismert rendszerekkel. A Windows piaci dominanciájának egyik legfontosabb eleme, a bőséggel elérhető alkalmazások megszűnnek - a rendszer nulláról indul, vagyis az iOS-szel és az Android tabletes verziójával szemben semmilyen előnyben nem lesz majd. A Microsoftnak tehát egyetlen lehetősége, hogy kitűnő végrehajtással és új partneri viszonyokat kialakítva lép be az új piacra - ahol azonban az Intel egyelőre nem szereplő.