Itthon egyelőre nem realitás a DVB-T2 bevezetése
A digitális földfelszíni tévés műsorszórás eddig jóformán egy évtizedet sem élt meg, de ez idő alatt számos technológiai változáson keresztülment. A DVB-T szabvány legújabb generációja számos európai országban üzemel, vagy áll a bevezetés küszöbén, nálunk azonban egyelőre aligha lesz váltás.
A 2009 szeptemberében elfogadott DVB-T2 szabvány a földfelszíni digitális tévés műsorszórás egyik legégetőbb problémájára, a kapacitáshiányra hozhat gyógyírt: az új szabvány bevezetésével a műsorszórók több, vagy jobb minőségű csatornát, illetve bővebb HD-választékot kínálhatnak az ügyfeleknek. Mindennek azonban ára van, a DVB-T2 szabvány esetében ugyanis az adóberendezések és a felhasználói végberendezések (set-top box, vagy digitális tunerrel ellátott tévékészülék) oldaláról is szükséges a teljes támogatás, ráadásul a ma piacon lévő eszközök túlnyomó része nem is támogatja az új rendszert.
A DVB-T2 technológia európai szintű hasznosítása téma volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Nemzetközi Távközlési Szervezet (ITU) által közösen szervezett múlt heti konferencián is. A hatóság részéről Pados László frekvencia- és azonosítógazdálkodási főosztályvezető-helyettes a magyar digitális átállást értékelő előadásában kitért arra, hogy a DVB-T2 technológiával több országban (így elsősorban Nagy-Britanniában és Olaszországban) is hatékonyan oldották meg a földfelszíni digitális műsorszórás kapacitásproblémáit.
Van is, meg nincs is kapacitás
A magyar hatóság, illetve a kormányzat részéről ugyanakkor egyelőre nincs napirendre tűzve a jelenleg 95 százalékos országos lefedettséget kínáló DVB-T hálózat modernizálása - tudta meg a HWSW. Az Antenna Hungária által üzemeltetett, MPEG-4 tömörítési formátumban működő hálózat jelenleg nyolc szabadon fogható és tizenegy kódolt adást továbbít, mindössze két multiplexen (MUX A és MUX C), ezzel a két multiplex kapacitását gyakorlatilag teljesen kihasználva.
Az Antenna Hungária összesen öt multiplex üzemeltetési jogát nyerte el a 2008-as pályázaton, ebből kettőt a digitális átállási folyamat lezárása után vehet használatba műsorszórási célokra, egy pedig a jelenleg is csak tesztüzemben működő DVB-H, vagyis mobiltévés szolgáltatásnak lett kiosztva. A DVB-H technológia gyakorlatilag világszintű bukása miatt a szolgáltatás hazánkban is a süllyesztőbe került, az Antenna Hungária már kérte is a hatóságtól, hogy a B multiplexet DVB-T műsorszórásra használhassa.
A cég a jelenlegi beállítások mellett multiplexenként nagyjából 24-25 Mbps sávszélességet tud biztosítani a tévéadások továbbítására, ami átlagosan tíz SD, vagy két-három HD adó átvitelére elegendő. Ebből kiszámolható, hogy az Antenna Hungária mind az öt digitális multiplex beüzemelésével akár 50 csatornát is továbbíthatna, hazánkban tehát egyelőre nincs szó kapacitáshiányról, különösen a jelenleg meglehetősen korlátozott HD-s tartalmi felhozatalt figyelembe véve.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A DVB-T2 generációváltás elsősorban olyan országok számára lehet járható út, ahol a digitális átállási folyamatot korán kezdték, és a manapság már elavultnak számító MPEG-2 technológia, valamint a HD tartalmak terjedése miatt a műsorkínálat bővítésére nincs más lehetőség. Tipikusan ilyen ország Nagy-Britannia, ahol a DVB-T2 lefedettség ma már 50 százalékos, a részleges váltásra pedig azért volt szükség, mert a Freeview márkanevű DVB-T szolgáltatás a 2002-es rajt idején nem volt felkészítve a HD csatornák egyre növekvő kapacitásigényére.
Nem minden a tévé
A multiplexek kapacitását ugyanakkor nem csak tévés műsorszórásra lehet használni: már az Antenna Hungária is folytatott olyan kísérleteket, melyek a földfelszíni sugárzású digitális platformon is megágyazhatnak az olyan interaktív, illetve on demand tartalmak megjelenésének, melyeket jelenleg jellemzően csak IP-alapú tévés rendszereknél (IPTV) lehet elérni. Így elméletileg DVB-T platformon is lehetőség van online videotéka, vagy catch-up tv (egy korábban sugárzott műsor újbóli megtekintése) szolgáltatások bevezetésére.
Az Antenna Hungária részéről Tóth András szóvivő a HWSW-nek elmondta, a műsorszóró rövid távon egyelőre több okból sem látja a realitását a jelenleg is üzemelő rendszer technológia továbbfejlesztésének. Tóth kiemelte, bár a kapacitás a "cégen kívül álló" okok miatt egyelőre valóban szűkös a magyar kereskedelmi DVB-T hálózaton, idővel ez a probléma remélhetőleg megoldódik majd. Emellett a DVB-T2 vevőkészülékek elterjedtsége és jelenlegi árszintje sem teszi lehetővé a technológiai váltást, nem beszélve az adóoldalon a legtöbb helyszínen alig pár éves eszközök cseréjének költségvonzatairól.