Veszélyben a mobilvásárlás Magyarországon?
Konkrét hatósági állásfoglalás hiányában egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa májustól a hazánkban évek óta sikeresen működő mobilvásárlási szolgáltatásoknak. A szolgáltatók szerint a mobilvásárlás nem pénzforgalmi szolgáltatás, de ha a hatóság szerint mégis az, májustól a jelenlegi formájában nem működhet tovább.
Gyakorlatilag másfél éve kérdéses a hazánkban működő mobilszolgáltatók számára, hogy 2011. április 30. után a jelenlegi feltételek mentén szabályosan nyújthatnak-e mobilvásárlási szolgáltatást ügyfeleiknek. Az előfizetők ma mobilvásárlással fizethetnek többek közt a parkolásért, vagy az autópálya-használati díjat egyenlíthetik ki ilyen formában - a szolgáltatás rendkívül népszerű, a cégek éppen a napokban jelentették be, hogy előbbit eddig összesen hatmilliószor vették igénybe országszerte.
Fizetés != vásárlás
Könnyen lehet azonban, hogy az operátorok kénytelenek lesznek szüneteltetni, vagy akár teljesen átalakítani a jelenlegi mobilvásárlási szolgáltatásaikat, az illetékes magyar hatóság konkrét állásfoglalásának hiányában ugyanis továbbra sem egyértelmű, hogy vonatkozik-e ezekre a szolgáltatásokra az Európai Unió 2007-es úgynevezett Pénzforgalmi Irányelve. Ez az irányelv többek között kimondja, hogy pénzforgalmi szolgáltatást a mobilszolgáltatók csak pénzforgalmi intézmény létrehozása esetén, illetve pénzforgalmi intézmény (bank) közreműködésével nyújthatnak. Az operátoroknak legkésőbb április végéig kell gondoskodniuk arról, hogy minden tekintetben megfeleljenek a szabályozásnak.
Mobilvásárlás a gyakorlatban
A mobilvásárlás azonban nem pénzforgalmi szolgáltatás, vélik Vodafone-nál, a Telenornál és a T-Mobile-nál: A három cég lapunkhoz eljuttatott közös állásfoglalásában kifejti, pénzforgalmi szolgáltatásnak jelenleg kizárólag a T-Mobile, a Telenor és az FHB Bank által közösen üzemeltetett mobilfizetési szolgáltatás minősül itthon. Az irányelv és a pénzforgalmi törvény a szolgáltatók szerint világos definíciót tartalmaz, amely szerint a mobilszolgáltató abban az esetben nyújt pénzforgalmi szolgáltatást, amennyiben a vevő és eladó között létrejött jogviszony kapcsán csak a fizetés lebonyolításában működik közre.
A mobilvásárlási tranzakciók során a cégek szerint nem erről van szó, hiszen parkolási-, vagy autópályadíj fizetésekor a jogügylet a szolgáltató és az ügyfél közt jön létre, az ellenértéket ennek megfelelően a havi számlájával fizeti be az ügyfél. "Az ügyfél olyan szolgáltatást vásárol meg, amely a mobilszolgáltató által nyújtott hozzáadott értéket tartalmaz, ahhoz a szolgáltatáshoz képest, amit korábban a mobilszolgáltató a parkolási társaságtól megvásárolt. Mind az irányelv, mind a pénzforgalmi törvény egyértelműen fogalmaz, hogy ahol az áruhoz és a szolgáltatáshoz a mobilszolgáltató hozzáadott értéket tesz hozzá, az nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak" - áll a mobilcégek állásfoglalásában.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Ilyen hozzáadott érték például parkolásnál az SMS-ben indítható és leállítható parkolási rendszer (start-stop üzemmód), de a szolgáltatók számítógépes rendszerei nyújtják az informatikai és ügyfélszolgálati támogatást is (ezért is fizettetnek az ügyféllel úgynevezett kényelmi díjat).
A mobilvásárlási szolgáltatások jövője lényegében egy definíciós, jogértelmezési probléma miatt vált bizonytalanná Magyarországon, miután az ügyben illetékes Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a mai napig nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a szolgáltatásra vonatkozik-e az EU-s irányelv vagy nem. A szolgáltatók először tavalyelőtt decemberben keresték meg a PSZÁF-et ebben a kérdésben, később pedig a szolgáltatások pontos leírását is elküldték a szabályozó számára.
Egyezkednek
Ha a PSZÁF úgy dönt, hogy a mobilvásárlás nem pénzforgalmi szolgáltatás, a rendszert minden változtatás nélkül igénybe vehetik májustól az ügyfelek, ellenkező esetben a mobilszolgáltatóknak jelentősen át kell alakítaniuk rendszereiket, ami hónapokig tartó folyamat lehet - addig pedig vélhetően szüneteltetniük kellene a már meglévő mobilvásárlási lehetőségeket.
Ezzel együtt kevés az esély rá, hogy ez utóbbi forgatókönyv valósul meg, bár Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunknak küldött válaszában leszögezte, a kérdés továbbra is nyitott, és jelenleg is folynak az egyeztetések a szolgáltatók, a hatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium részvételével. Az Európai Unió egyébként éppen a mobilfizetési szolgáltatások elterjedését igyekszik ösztönözni az új irányelvvel, így aligha valószínű, hogy a kormányzati oldal egy éppen ezzel a törekvéssel ellentétes hatású döntést hoz majd.