Ömlik a pénz a lemezkiadókhoz az online zenéből

Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) jelentése szerint az alig két éve berobbant Spotify lassan a legnagyobb digitális bevételi forrássá válik a lemezkiadók számára Európában, s főként az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban jelentős mértékben járul hozzá a zeneipar bevételeihez. Már csak az iTunes előzi meg.

A 2010-es év fordulópont volt a Spotify életében, s ahogy a felhasználói létszám drámai emelkedésbe kezdett, a kiadókhoz áramló bevétel is nőtt - 2010 végén a Spotifynak 750 ezer fizető ügyfele volt. 2010-ben az online forrásokból származó forgalom 20 százalékkal bővült az európai zenepiacon, de a bevételek jelentős része még most is a CD-eladásokból származik. Az online terjesztés mindössze a teljes bevétel ötödét teszi ki.

Az új skandináv szupersztár mennybe megy

A Spotify sikere előrevetíti, hogy egy jól felépített, kényelmes szolgáltatás ugrásszerű növekedést tud elkönyvelni, akkor is, ha bizonyos funkciókért fizetni kell. A Spotify egyébként nem bízta a véletlenre a sikert, s például a TeliaSonerával kötött szerződést, aminek keretében a távközlési szolgáltató egyfajta partnertermékként kezeli a Spotify-t és négy hónapos ingyen előfizetést ad minden ügyfélnek, aki mobil adatcsomagra fizet elő. A mobilcégeknek jól jönnek a kapcsolt termékek, amivel erősebb köteléket tudnak kialakítani az ügyfeleikkel, az online streaming szolgáltatások passzolnak az új mobilinternet-csomagokhoz, a Spotify számára pedig szerencsés, hogy egy ismert márka áll mögé, ráadásul egy olyan, aminek szerződéses és számlázási kapcsolata van több millió ügyféllel. Az IFPI felmérése szerint 2013-ban már 117 millió eurós bevételt jelent az internetszolgáltatóknak az online zene.

Ami miatt pedig a Spotify szuperhősként tetszeleghet most, az az, hogy digitális zenepiac, vagyis az online értékesítés 2010-ben világszinten 4,6 milliárd dollárt tett ki, amivel a teljes zenei piac 29 százalékát adta. A Spotify egy-egy országban bebizonyította, hogy az online értékesítés jelentős hatással lehet a kiadók bevételeire, s már nem csak elhanyagolható összegekről van szó.

Néhány országban bizonyított

Finnországban az IFPI szerint a digitális eladások 87,5 százalékkal növekedtek egyetlen év alatt, az kapcsolt előfizetéses konstrukciók viszont 1400 százalékot ugrottak 2009-hez képest, ami azt jelenti, hogy az 5,3 millió lakosú országban 2,8 millió eurós forgalmat (765 millió forint) generált. A Spotify 2,2 millió eurós reklámbevételt is besöpört 2010-ben, így szinte teljesen elfoglalta a 7,8 millió eurós finn piacot.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A közelmúltból több tanulmány is úgy említi a Spotify-t, mint egy “mikrobevételeket” generáló szolgáltatást, de az IFPI szerint itt az ideje komolyan gondolnia rá a kiadóknak. A Spotify számára a megszerzett piacok jól termelnek, de a terjeszkedés nem megy zökkenőmentesen, hiszen több próbálkozás után sem sikerül megállapodni az amerikai licencelési kérdésekben az ottani jogkezelőkkel, bár az európai példa valószínűleg serkentőleg hat majd a jövőbeni tárgyalásokra.

Magyarországon sem érhető el hivatalosan a Spotify, illetve több más szolgáltatás is korlátozottan áll rendelkezésre a kelet-európai felhasználóknak. Sajnos továbbra sem tudjuk pontosan, hogy ez a piac éretlensége, a jogkezelők által megállapított magas jogdíjak vagy egyéb szabályozási problémák miatt van így, de sajnos a hazai felhasználók kénytelenek beérni a gyengébb ingyenes szolgáltatásokkal, illetve a kalózkodással.