2010: mindenkit behálózott a web

Hálás dolog volt idén a Web rovatot szerkeszteni, ugyanis egymást érték a nagyobbnál nagyobb bejelentések, történések, ráadásul a magyarok is egyre aktívabban kezdik használni az internetet. A legnagyobb boom nem meglepetés, de a Facebook volt idén. a HWSW cikkei közül 209-ben találhatjuk meg legalább utalás szintjén, ebbe beleértendőek az okostelefon-tesztek és egyéb írások, ahol vizsgálati szempontként kihagyhatatlan lett az amerikai közösségi oldal. 124 esetben viszont a Web rovatban tűnt fel a fogalom, s itt többnyire statisztikai eredmények, új funkciók, botrányok vagy épp az iWiW-vel való összehasonlítás miatt került szóba.

Úristen, még 2 millióan?

Tavaly november 9-én számoltunk be arról, hogy a magyar Facebook-felhasználók száma átlépte a félmilliót, majd január elején az idei év webes jósolgatásának középpontjába is már a Facebook került a 2010: mikor anyád bejelölt Facebookon című anyaggal. Az ottani tippek némelyike nem vált valóra, de ennek ellenére 13 hónap alatt közel 2 millió magyar csatlakozott a Facebookhoz, s jelenleg 2,38 millióan osztjuk meg gondolatainkat ott. Novemberben az iWiW kénytelen volt elkönyvelni, hogy a Facebook utolérte, s az épp 2 hete bemutatott új dizájn és a hozzá kapcsolódó fejlesztések kapcsán az [origo] vezetői már csak azt a célt tűzték ki, hogy tartsák a jelenlegi szintet. Növekedésről már szó sincs, a visszaesést kell megállítani, s megtartani egy stabil közönséget, vagy épp egy stabil részt a felhasználók egyre szegmentáltabb szívében.

A nyugati világban óriás sikere volt a Twitternek is, körülbelül 200 millió felhasználót számlál a szolgáltatás, az USA-ban pedig már a csapból is ez folyik. A tinik ezen keresztül chatelnek, a hírek és a hírességek is meglelhetőek itt, s még a televíziós sorozatokban is hétről-hétre feltűnik. Magyarországon azonban a Facebook megölte a Twittert, hiszen épp akkor "lopta el" a Twitter-szerű hírfolyam modelljét a Facebook, amikor a Twitter is robbanhatott volna.

Twitter fail

A Yamm.hu nemrégiben a HWSW-nek adott statisztikái szerint hazánkban alig 65 ezer Twitter regisztráció született, s körülbelül 22 ezer csak az aktív tagok száma. A Yamm.hu szerint ez bármikor berobbanhat, s ha egyszer elkezdene növekedni a twitterezők száma, akkor az összes többi webes szolgáltatáshoz hasonlóan meredek görbét produkálna. Ami hiányzik, az a gyújtótöltet, s nem is biztos, hogy lesz egyáltalán. Előfordulhat, hogy a Twitter úri huncutság marad Magyarországon, bár néhány területen megkerülhetetlen információforrás és információcserélő platform lett nálunk is - nem véletlenül szoktuk azt mondani, hogy ami hétfőn Twitteren van, az kedden a blogokon, szerdán az Indexen, csütörtökön pedig a TV-híradóban. Az online lapok idén próbálkoztak Twitter-integrációval, de éppen a várt robbanás elmaradása miatt a legtöbb orgánum kihátrált ebből a projektből. Az újságírók személyes munkáját nagyban segíti a Twitter, de kint, előtérben nem működik.

Az ágazati kudarc mellett tudunk említeni egy másik területet, ami a sikertelenség mellett még kínos is volt több szempontból. 2010 elején több magyar kereső start-up is versenyben volt, s ha nem is mindenki ígérte azt, hogy megdönti a Google uralmát, de azt állították, hogy a hazai közönségnek igényesen válogatott, pontos, lokális tartalmat szállítanak majd. A terület ikonikus figurája a Szörcs.hu volt, ami azt állította magáról, hogy saját indexekkel, saját adatbázissal, külső segítség nélkül működik, ráadásul fürge, pontos és jól működő volt. Többen vádolták azzal, hogy valójában mégis használ külső forrásokat, s a Yahoo, Google vagy éppen a Bing indexeit húzza be, hogy aztán kicsit kisminkelve adja oda a felhasználónak, mint eredeti tartalmat.

Bukott a Szörcs

Májusban a SEO Blog alapos kutatást végzett, s az eredményeket először közvetlenül a Szörcs fejlesztőinek tolta oda, majd amikor ők a válaszadás helyett a kísérleti keresések találati oldalait kezdték újrakozmetikázni, akkor a SEO Blog kiborította bilit, s bebizonyosodott, hogy az üzleti validációt is meghamisítva a Szörcs mégis csak a nagyokra támaszkodik. Ezzel sokak szerint nem is lett volna gond, ha nem állítják az ellenkezőjét. Ezzel összeomlott egy álom, a legtöbben belátták, hogy magyar kereső nem lesz, nincs értelme. A történettől függetlenül, de eredményét tekintve ugyanúgy eltűnt a Bluu, egy másik magyar kereső, illetve a Miner.hu sem lépett előre.

Szintén elég felemás helyzetet teremtett az 5 milliárdos büdzséből megújított Ügyfélkapu 2.0, illetve a Magyarország.hu 2.0. Noha az új oldal az induláskori összeomlást leszámítva szépen üzemel azóta is, nem kaptunk újjongó híreket azzal kapcsolatban, hogy a 6,1 millió magyar internetező elkezdte volna az ügyfélkaput aktívan használni. Továbbra is bonyolult a regisztráció, az elintézhető ügyek száma nem nőtt lényegesen, sőt az államigazgatási szervek és intézmények weboldalai talán a szokásoshoz képest is elavultabbnak tűnik. A kormányváltáskor az internetezők kaptak egy ígéretet, hogy hamarosan egy átláthatóbb, használhatóbb e-kormányzati rendszert használhatnak, de ebből ez idáig nem lett semmi.

Az előző kormány egyik utolsó lépése volt márciusban az új Ügyfélkapu bemutatása, amit az új kormány egyelőre nem lovagolt meg, de úgy tűnik, hogy a Kopint-Datorg továbbra is az első számú kormányzati informatikai centrum marad, s a jövőbeni fejlesztésekre szánt milliárdok is ott kötnek ki. Összehasonlításképp az Egyesült Arab Emirátusokban már úgy számolnak, hogy 2011 végére teljesen megszűnik a személyes ügyintézés, mert mindenki online tudja ügyeit intézni. Az ottani szakemberek nem jövőbeni ígéretekkel kecsegtettek, hanem arra mutattak rá, hogy az elmúlt 10 év törekvéseinek és munkájának eredménye, hogy ezt meg képesek csinálni.

Tovább aludt az e-kormányzat

Nálunk viszont az internetfelhasználókat az e-kormányzat helyett sokkal jobban lekötik a közösségi szolgáltatások, de még ennél is egységesebb figyelem irányul a warez témára. Idén nyáron egy újabb komoly razzia borzolta a kedélyeket, amikor is több nagy torrentszerver leállt, például a legnagyobb közösséget birtokló nCore is. A HWSW június 16-án az eseményekkel szinte párhuzamosan közvetített, s a cikket negyedmillió alkalommal nyitották meg, ebből több mint 200 ezer olvasás az esetet követő napokban történt. Ezt leszámítva is többször bebizonyosodott, hogy a magyar internetnek továbbra is egy erős szegmense a warez, s a kommunikációs csatornák hatékonyan működnek, ha az emberek a betevő sorozatepizódjaikat, játékaikat, filmjeiket féltik.

Ezzel kapcsolatos szomorú tény, hogy idén sem lett magyar iTunes zenebolt, nem érhető el itthon a Spotify, a Pandoráról a legtöbben még csak nem is hallottak, s továbbra is ki vagyunk zárva az Android Market fizetős részéből, de a Blackberry App World és a fizetős Marketplace for Windows Phone sem elérhető (hivatalosan). Ugyan online videotékákból a UPC és a Magyar Telekom is nyújt már vállalható formulákat és a Last.fm is működik itthon, illetve aki akar az vásárolhat a különböző online játékos helyeken programokat, mint például a Steamen, de ipari méretekben nem köszöntött be továbbra sem az online kapitalizmus Magyarországra. Lehet vitatkozni, hogy ez a magyar felhasználók fizetőképessége vagy éppen az attitűdje miatt, esetleg a magyar nyelv izoláltsága miatt van így, de tény, hogy a globális online térképen továbbra is a "futottak még" kategóriában vagyunk.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Heal Edina, a Google Magyarország új vezetője a HWSW-nek elmondta, legfontosabb céljának azt tartja, hogy a Google-ön belül Magyarország egy kiemeltebb szintre kerüljön, s ne csak a globálisan elérhető átlagos szolgáltatásokat kapjuk meg, hanem annál többet. Jelenleg a legtöbb cégnél a top 40-50 körüli besorolást tudhatjuk magunkénak, ami nem ad sok büszkeségre okot. Ez a helyzet nehézséget okoz a hazai fejlesztőknek, a hazai tartalomszolgáltatóknak, kereskedőknek és művészeknek is. Pedig érdekes módon az európai tech újságíró kollégák meggyőződése szerint hazánk igazi korai befogadó közeg és geek-fellegvár.

Geekek és népek

A szakadék a geekek vékony rétege és a teljes lakosság között viszont óriási. Ez tetten érhető a felhasználói szokásokban, fizetési hajlandóságban, online viselkedésben és technológiai kompetenciában is. Odáig már sikeresen eljutott a több millió napi magyar internetező, hogy YouTube-ot, Facebookot, iWiW-et használjon, sőt, okostelefonokat is nagy számban vásárolnak. A jelenlegi statisztikák szerint 1,3 millió okostelefon van magyarok zsebeiben, de ebből körülbelül 800 ezer Symbiant futtat, amik közt sok az elavult darab. iPhone és androidos készülék valamivel több mint 300 ezer van használatban itthon. Az IDC kutatásai alapján viszont úgy tűnik, hogy nem vagyunk lemaradva, s a globális tendenciák tükröződnek a magyar viszonyokban is, s jövőre újabb 800 ezer okostelefon talál majd gazdára.

Az okostelefon-cunami tovább fokozhatja a felhasználók webes alkalmazások iránti éhségét, s a Chrome OS megközelítése egyre valóságosabb lehet. Az idei évet végignézve úgy tűnik, hogy a webes programok, alkalmazások, játékok nem csak globálisan, de nálunk magyaroknál is taroltak. Ugyan sok ember zsebében nyílik a bicska, ha meghallja a Farmville, AquaTank, Tanya vagy egyéb, közösségi oldalon elérhető játék nevét, de be kell látni, hogy a nép ezt szereti. Nem kell messzire menni innen, s láthatjuk, hogy a Kongregate és ahhoz hasonló oldalak is egyre masszívabb közösséget építenek, a webes levelezők és kommunikációs platformok pedig már nem csak PC-n, de a mobilon és a tévén is támadnak. A Farmville-t is üzemeltető Zynga már napi 45 millió aktív játékost tud felmutatni, az iPhone-on, Androidon és Symbianon elérhető Angry Birds már 30 milliónál több letöltést élt meg, s lehetne hozni még több hasonlóan megdöbbentő példát.

A weben a HTML5 egyre nagyobb teret hódít, az Apple ráadásul szent háborút indított az Adobe Flash ellen. Ennek ellenére a Flash tartalmak nem hogy kikopnának az internetről, az egyik legnagyobb túlélőnek lehetne titulálni az Adobe multimédia környezetét. Az Adobe vezetői azt nyilatkozták, hogy amennyiben a fejlesztők és a felhasználók is a HTML5 mellett döntenek, akkor a cég ahhoz ad majd fejlesztő eszközöket, de addig is igyekeznek a PC mellett a mobil platformokon is működőképes Flash megoldásokat kínálni. Eddig jól halad a cég, az Androidon ugyanis a megfelelő hardveres követelmények mellett a Froyo alatt elérhető Adobe Flash 10.1 mobil verziója szépen muzsikál. A HTML5 viszont egyre szélesebb támogatást kap, s egyre több funkció esetében lesz felváltható a Flash komolyabb multimédia megjelenítésekkor is.

Chrome filozófia

Ehhez kapcsolódik a Google Chrome diadalmenete, ami nem elsősorban statisztikailag érdekes. A Google böngészője 2008 szeptemberében jelent meg, s egy év alatt körülbelül 5 százalékos részesedést ért el a böngészők piacán. Ez ma már 10 százalék felett van, a Firefox-fellegvárnak számító Magyarországon is 13,1 százalék a Rankings.hu számai szerint a Chrome részesedése, s mind az IE, mind a Firefox eredményei hónap óta lassan morzsolódnak.

A számmisztika helyett viszont valóban a filozófiai változások számítanak. A Google Chrome automatikus frissítése megoldott egy régi problémát, mégpedig azt, hogy a felhasználók képtelenek odafigyelni a frissítésekre. Így a Chrome verziók megjelenés után néhány nap alatt elterjednek szinte az összes felhasználónál. Másrészt a Google idén ősszel hozott egy döntést, s azóta minden hatodik héten kijön egy új Chrome-verzió. A fejlesztéseket nem 1-2 évente öntik bele egy-egy új verzióba, hanem folyamatosan dolgoznak, s kicsi lépésekben haladnak. A fejlesztés kiszámítható, a felhasználók igényeit pedig folyamatosan követik. Emellett a Chrome komoly erőfeszítéseket tett a sebességháborúban is, s a V8 nevű JavaScript-motor erőszakos fejlesztésével belehajszolta a többi gyártót is a jobb JavaScript-feldolgozási teljesítmény elérésébe. A Google célja nyilván nem az, hogy mindenki az ő böngészőjét használja, de annak bizonyára örülnek Mountain View-ban, hogy a Google diktálja az ütemet.

Vége

A jövő év bizonyára további izgalmakat hoz majd a fent említett területek mindegyikén, de egyelőre ebbe nem mennénk bele, a jóslással megvárjuk a januárt, s akkor szedjük össze, hogy mit várunk 2011-től. A kommentek közt addig is mindenki megemlékezhet arról, hogy számára miért volt emlékezetes a web 2010-ben.