Magyarország is 2015-re halasztja a digitális átállást
A digitális átállás eredetileg kitűzött céldátuma nem tartható egy kormánypárti törvényjavaslat-módosítás szerint, ezért legalább kettő, de az is lehet, hogy még négy évig nem kapcsolják le az analóg földfelszíni tévéadást, ha a módosító indítványt a zárószavazáson elfogadják.
Az eredetileg 2010. november 22-én beterjesztett, különösen médiaszakmai körökben nagy port kavart T/1747-es törvényjavaslathoz, közkeletű nevén az új médiatörvényhez ma délután terjesztett be úgynevezett zárószavazás előtti módosító javaslatot az Országgyűlés Akotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága. Az utolsó pillanatban benyújtott módosítási javaslat az egyik leglényegesebb pontját módosítja a 2007. évi LXXIV. törvénynek, mely a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szól (Dtv.).
A Dtv. 38. §-a határozta meg eredetileg a digitális átállás céldátumát, melyet akkor 2011. december 31-re jelöltek ki, kiemelve, hogy addigra az ország lakosságának 94 százaléka számára rendelkezésre kell álljon valamilyen digitális műsorszórási technológia. Az eredeti tervek szerint legkésőbb ebben az időpontban kapcsolták volna le az analóg földfelszíni sugárzást ezzel igazodva ahhoz az európai uniós ajánláshoz, mely a tagállamok számára meghatározza a javasolt átállási dátumot annak érdekében, hogy a felszabaduló frekvenciákat hatékonyabban lehessen felhasználni, ezzel hozzájárulva az Unió versenyképesebbé tételéhez.
2014 vége az igazi határidő
A ma beterjesztett módosító indítvány alapján az egységes javaslat 220 §-ának (15) bekezdése szerint a Dtv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe egy olyan rendelkezés lép, mely többek közt kimondja, hogy a céldátum az eredetileg kitűzött 2011. december 31-hez képest egy évvel kitolódik. Az átállás feltétele ezen felül már nem csak az, hogy a lakosság 94 százaléka számára rendelkezésre álljon valamilyen digitális műsorszórási technológia, hanem az is, hogy a nézők a vételhez megfelelő készülékkel is rendelkezzenek. A módosító indítvány itt egy meglehetősen tágan értelmezhető kiskaput is hagy a jogalkalmazóknak, mely szerint ha ezek a feltételek a megadott határidőig nem állnak fenn, az átállás határnapja legkésőbb 2014. december 31-re eshet.
Az indítvány indoklásában a beterjesztők kifejtik, a Dtv.-ben eredetileg meghatározott céldátumig a vevőkészülékek rendelkezésre állása "nem, vagy csak óriási pénzügyi és egyéb állami terhek útján valósítható meg". A szöveg hozzáteszi, a 2014 végi legvégső dátumra azért van szükség, mert a Dtv. nem rendelkezik megfelelően arról, mi történik akkor, ha az említett két peremfeltétel nem valósul meg - ez pedig jogbizonytalanságot eredményez. A 2014-es céldátum egyébként tényleg a legvégső időpontnak tűnik, 2015-től ugyanis az EU tagállamai számára kötelező az LTE-alapú mobil szélessávú adatátvitelhez felszabadítani a jelenleg több nemzetállamban még analóg műsorszórásra használt frekvenciákat.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy az említett két feltételből a legnagyobb probléma a vevőkészülékek penetrációjával, illetve a vételhez szükséges berendezések (beltéri egység, MPEG4-vevővel ellátott televízió) kedvezményes, államilag támogatott beszerzési módjának kidolgozásával van. A lakosság 94 százalékának ellátása digitális műsorszóró szolgáltatással mindenesetre már most megoldott, hiszen az Antenna Hungária december közepétől 95 százalékos lefedettséggel üzemelteti ingyenes DVB-T szolgáltatását, a közszolgálati és kereskedelmi adókat egyaránt tartalmazó MinDig TV-t.
Már korábban látták, hogy gondok lesznek
Az ezzel együtt már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar digitális átállás folyamata az utóbbi hónapokban, különösen a kormányváltás óta láthatóan lelassult. Egy októberi szakkonferencián Vasváriné dr. Menyhárt Éva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkára is elismerte, hogy lemaradásban van az ország, bár a szakpolitikus akkor még bizakodó volt, akárcsak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlésért felelős alelnöke, Mátrai Gábor.
Magyarország a mostani döntéssel (aligha kétséges, hogy a módosító indítványt elfogadják) lényegében csatlakozik Romániához és Bulgáriához - az EU két keleti tagállama a nyáron, illetve ősszel közölte, hogy 2015-re módosítják a digitális átállás céldátumát, igaz, egyik országban sem állt olyan jól a folyamat, mint itthon. Romániában lefújták a folyamatban lévő tendert, Bulgáriában pedig még nem kezdődött meg a hálózat kiépítése, amikor a kormány bejelentette, hogy anyagi okokból, valamint a tájékoztatás és az eszközpark hiányosságai miatt el kell halasztani az átállást.