Sofőr nélküli autón dolgozik a Google

A Google a hét végén blogjában elárulta, nagyjából egy éve emberi beavatkozás nélkül, önállóan haladó autókkal kísérletezik. A vállalat hat Toyota Priust és egy Audi TT-t szerelt fel GPS-vevőkkel, kamerákkal, lézeres távolságmérőkkel és radarokkal, valamint az adatok feldolgozásához szükséges berendezésekkel, hogy emberi beavatkozás nélkül, önállóan képesek legyenek a forgalomban részt venni.

Hét autó, 225 ezer kilométer, egy baleset

A járművek széltében-hosszában bejárták a Szlícium-völgyet, a vállalat Mountain View-i főhadiszállásáról egészen az 550 kilométerre délkeletre található Santa Monicáig haladtak, illetve közel 400 kilométert tettek meg északnyugat felé, a Tahoe tóig. Az egyik autó még a meredek és kanyargós Lombard Streeten is gond nélkül lejött. A New York Times beszámolója szerint az egyik 50 kilométeres tesztút során a sofőrnek mindössze kétszer kellett beavatkoznia a vezetésbe: egyszer egy kerékpáros a piros lámpa ellenére áthajtott egy kereszteződésen, a másik alkalommal pedig a Google autója előtt haladó jármű megállt és hátramenetben parkolni próbált.

Összesen 1600 kilométert mentek az autók emberi beavatkozás nélkül és 225 ezret tettek meg rikta emberi beavatkozással: a vezetőülésben helyet foglaló "sofőr" feladata az volt, hogy szükség esetén átvegye az irányítást, az anyósülésen pedig egy szoftverfejlesztő utazott, aki a fedélzeti rendszerek működését ellenőrizte. A Google autói tehát folyamatos emberi felügyelet alatt álltak, emellett a vállalat mindig értesítette a helyi rendőrséget a kísérletekről. A 225 ezer kilométer alatt mindössze egyetlen baleset történt, a Google egyik kocsijába egy közlekedési lámpánál egy figyelmetlen sofőr hátulról nekiütközött.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A kísérletek során először egy ember vezette autó járta be az útvonalakat és minden fontos információt rögzített, a térképeken kívül olyan adatokat is mint az egyes sávok haladási iránya, a közlekedési lámpák, táblák és gyalogátkelők helye, az érvényben levő sebességkorlátozások és a speciális forgalmi helyzetek. Ezeket az információkat a Google adatközpontjaiban feldolgozta és tárolta, a számítógépek vezette autók pedig innen töltötték le őket. A rendszer már most annyira fejlett, hogy az autók képesek megállni a stoptábla előtt, meggyőződni arról, hogy továbbhaladhatnak-e, sőt, a lámpás kereszteződések sem okoznak nekik gondot.

A fejlesztésekhez a Google a DARPA korábbi robotautó-versenyein tapasztalatot szerzett mérnököket szerződtette. Az amerikai Védelmi Minisztérium fejlett technológiákkal foglalkozó kutatás-fejlesztési ügynöksége korábban többször is megrendezte a Grand Challenge-et, ahol emberi beavatkozás nélkül haladó autóknak kellett különféle feladatokat teljesíteniük, például átvágniuk a Mojave-sivatagon, vagy manőverezni a forgalomban. A projektet Sebastian Thrun irányítja, aki a Stanford mesterséges intelligenciát kutató laborjának vezetőjeként 2005-ben azt a csapatot irányította, amelynek Volkswagen Touaregje megnyerte a DARPA Grand Challenge-et. Thrun nevéhez fűződik a Google Street View szolgáltatáshoz a fotókat és térképeket készítő autók kifejlesztése is.

Biztonságosabb, takarékosabb a robotsofőr

A Google szerint a fejlesztések még csak kísérleti stádiumban vannak, de olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel ma még nem is számolunk. A számítógépek vezette autók a cég szerint sokkal biztonságosabbak lehetnek mint az emberi irányítás alatt állók: a szenzorok 360 fokban pásztázhatják a járművek környezetét, a gépek reakcióideje jóval kisebb az emberénél, ráadásul a figyelmüket sem vonja el semmi. A számítógépes irányítású autók adott esetben jóval közelebb haladhatnak egymáshoz, mert sokkal hamarabb érzékelik és reagálják le az előttük haladó jármű sebességének vagy irányának megváltozását. Thrun úgy véli, a gépek vezette autók összességében hatékonyabban tudnak a forgalomban haladni, ezért kevesebbet fogyasztanak, vagyis energiatakarékosabbak is az ember vezette járműveknél. Az autók kommunikálhatnának is egymással, így jóval hamarabb értesülhetnének a forgalmi helyzet változásáról mint az emberek.

A Google két alapítója, Sergey Brin és Larry Page már évek óta olyan technológiákat emleget alkalmanként, ami képes kiváltani az emberi munkát, így könnyen gondolhatjuk, hogy a Google számára ez egy olyan melléktermék, ami a két alapító régi álma volt, s most, hogy a cég szárnyal, megengedhetik maguknak, hogy kísérletezzenek vele. Az eredmény viszont nem csak az ő személyes vágyaik kielégítésére szolgálhat, hanem a fejlett világban sok életet menthet meg, s a környezet megóvásában is jelentős szerepe lehet. A World Health Organisation adatai szerint évente 1,2 millió ember hal meg közúti balesetekben, melyek nagy része elkerülhető lenne, ha nem figyelmetlen emberek, hanem mindig szolgálatkész "robotok" és programok vezetnék az autókat. A Google mérnökei szerint automata rendszerek használatával a balesetek száma felére csökkenhetne.

Eric Schmidt, a Google elnök-vezérigazgatója korábban egyenesen azt mondta, hogy óriási hiba volt az emberiség történetében, hogy az autókat hamarabb feltalálták, mint a számítógépeket. "A kocsiknak saját magukat kellene vezetnie, egyszerűen így lenne értelme" - vélekedett Schmidt. A projekt kifutásáról egyelőre nincsenek konkrét információk, az viszont biztos, hogy még legalább egy évtizedet kell várni arra, hogy ilyen autók tömegével közlekedjenek az utakon. Egyrészt jelenlegi formájában csak azokon az utakon működik biztonságosan az automata, amit már feltérképeztek előtte, illetve egy éles bevezetéshez számtalan jogi és technikai akadályon is át kell küzdenie magát a fejlesztőknek.

Arról nem is beszélve, hogy ez csak akkor életképes, ha a rendszer ára megfizethető a tömegek számára is. Elsőként valószínűleg a hivatásos sofőrök életét könnyítheti majd meg hasonló megoldás, így a kamionok, taxik esetében lenne logikus egy ilyen rendszer bevezetése.