Telenor Internet Praktikum - majdnem praktikus
A Telenor még májusban, a névváltással együtt több olyan tarifakonstrukciót is bevezetett kínálatába, mely a maga nemében egyedülálló a hazai mobilpiacon. Ezek közül próbáltuk ki a percalapú mobilnetet, mely szakít az általános számlázási hagyományokkal.
A szolgáltató Internet Praktikum Expressznek nevezte el a május közepén debütált új, feltöltőkártyás mobilnet-csomagját, mely az alig pár hónappal korábban érkezett, idősávokat alkalmazó előfizetős Internet Prémium konstrukcióhoz hasonlóan újszerű megközelítést próbált képviselni a hazai kínálatban. Alapvetően kijelenthető, hogy a szolgáltatók itthon évekig nem tudtak vonzó feltöltőkártyás internetes konstrukcióval előállni, egészen a sávos számlázású csomagok (Vitamax Instant Net, Domino Web) megjelenéséig. A Telenornál jelenleg nincs ilyen sávos tarifa, az Internet Praktikum azonban alapvetően jól ellensúlyozza ezt a hiányt.
A perceket nem kell magyarázni
A norvég tulajdonú szolgáltató a sávos rendszer helyett a számlázás új alapokra helyezésével próbálja megnyerni a vásárlókat: az eddig megszokott adatforgalom helyett ez a csomag percalapú számlázással működik. Könnyű belátni, hogy ez a rendszer az átlagos ügyfél számára sokkal érthetőbb és átláthatóbb, mint a fogyasztott forgalom követése, hiszen a telefóniában időtlen idők óta percalapú elszámolást alkalmaznak a cégek, ez a számlázási egység sokkal több előfizető számára dekódolható, mint a megabájtokban, gigabájtokban mért forgalmi limit.
A Telenor a számlázási konstrukció mellett igyekszik a szolgáltatás vásárlási-aktiválási folyamatát is egyszerűbbé, felhasználóbarát folyamattá varázsolni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a 3990 forintba kerülő SIM-csomag megvásárlásakor nem kell semmit papírozni, az előfizetői szerződés szóbeli szerződéskötéssel, illetve ráutaló magatartással jön létre, attól függően, hogy a megvásárolt SIM-csomagot az előfizető a telefonos ügyfélszolgálaton, vagy az interneten aktiválja.
A HWSW-nél ritkán szoktunk komplett tarifacsomagot, illetve mobilszolgáltatást tesztelni, az Internet Praktikum azonban annyira újszerű konstrukció, hogy úgy gondoltuk, érdemes lehet kipróbálni, hogyan működik a gyakorlatban a rendszer. A teszthez egy modemet is kaptunk a Telenortól (a ZTE MF110-es USB-s modeme), a rendszer kezelőfelületének tesztje így elsősorban a ZTE által szállított megoldás használhatóságára vonatkozik.
Mint arról fentebb írtunk, az Internet Praktikum csomagot a vásárlást követő első használat előtt aktiválni kell, ez a folyamat általában kimarad abban az esetben, ha valamilyen hagyományos tarifát választ az ügyfél. Tapasztalataink alapján az aktiválási folyamat elvégzése az internetes felületen célravezetőbb, a vásárolt SIM-mel a procedúra elvégzéséig amúgy kizárólag a Telenor Online felülete érhető el, akármilyen címet gépelünk be. Itt a szükséges adatok kitöltése után létrejön a szerződés - fontos, hogy a szerződéskötés idejéig az egyenlegből nem von le perceket a szolgáltató.
A ZTE modem felhasználói felületének legszembeötlőbb tulajdonsága, hogy Telenor helyett módszeresen Pannonnak nevezi a szolgáltatót, újabb szoftver tehát a jelek szerint hónapok óta nem készült a modemhez - nem vennénk rá mérget, hogy valaha fog. A négy fő menüpontból álló interfészből számunkra egyetlen bír relevanciával: a naplózási beállításokra szolgáló, és az interneten eltöltött idő, valamint az adatforgalom nyomon követésére használható modul.
Szoftverből bukta
Tekintve, hogy percalapú szolgáltatásról van szó, alapvetően azt vártuk el a rendszertől, hogy a felhasználói interfészt, de legalább a naplófunkciókat kifejezetten ez alapján alakítsák át a programozók. Ennek a törekvésnek azonban nyomát sem látjuk a ZTE modem esetében, és gyanítjuk, hogy más készülékeknél is hasonló a helyzet. Bár a rendszer mind alkalmanként, mind összesítetten méri az interneten töltött időt, mindezt másodpercalapon teszi, miközben a Telenor percalapon számláz, vagyis a felhasználó egy idő után legfeljebb közelítő képet kaphat arról, hogy hány percet használt fel egyenlegéből. Törvényszerű emellett, hogy az összesített számláló annál pontatlanabb lesz, minél többet internetezett valaki.
A felületen emellett nem állítható be semmilyen riasztás, vagy automatikus folyamat, pedig egy igazán felhasználóbarát percalapú rendszerben az ügyfél elvárhatna figyelmeztetést, ha például már tíz perce nem forgalmazott adatot. Arról nem beszélve, hogy mindez kiegészíthető lenne olyan funkcióval, amivel a felhasználó által paraméterezett inaktivitási időszak után automatikusan bontaná a vonalat. Ezt a gáláns gesztust a Telenor végzi el az ügyfél helyett, de csak fél óra inaktív időszakot követően.
Alapvető probléma emellett, hogy mivel a modem a PC-n tárolja a naplófájlt, nem a saját memóriájában, ezért ha több számítógép használja ugyanazt az eszközt, teljesen követhetetlenné és inkonzisztenssé válnak a naplóban található adatok. Meggyőződésünk, hogy ennek a két hiányosságnak a pótlása, kiküszöbölése nem igényelt volna emberfeletti erőfeszítést a programozók részéről, érthetetlen ezért számunkra, hogy a Telenor miért nem készült fel megfelelő végberendezés-támogatással az Internet Praktikum szolgáltatás bevezetésére.
A nagy tűzfal
Mostanra a korlátlan mobilnet-csomagok teljesen eltűntek a szolgáltatók palettájáról, így az Internet Praktikum sem korlátlan, nem csak azért, mert meghatározott időkeretet (a kezdőcsomag háromezer forintja tíz óra netezére elég) tartalmaz. A szolgáltató így elsősorban itt is a hang- és videohívások, valamint a peer-to-peer alkalmazások korlátozására utazik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a Telenor a VoIP- és a videohívások esetében megengedőbb: nálunk mind a Skype, mind a Google Talk szolgáltatásai gond nélkül elérhetők voltak, és ugyanígy probléma nélkül működtek az ismertebb netes zene- vagy videostreaming-szolgáltatások (Spotify, Last.fm, Youtube). Ezzel szemben a p2p-alkalmazások, vagy az FTP-kliensek használhatatlanságig le voltak lassítva.
Ezek kiszűrésére minden előfizető elé tűzfalat rak a Telenor, ha kéri az ügyfél, ha nem: "A tűzfal alkalmazásával olyan külső támadás vagy "adatszemét"/"adatspam" ellen akarjuk védeni az ügyfeleket, amelyek indokolatlanul hosszabbítanák az ő hálózaton töltött idejüket, így az indokoltnál magasabb összeget számláznánk neki" - nyilatkozták lapunknak a szolgáltató sajtóosztályán, amikor arról érdeklődtünk, milyen alapon és mit szűr a cég. A Telenor szerint előfordulhat, hogy a tűzfal olyan alkalmazásokat sem enged át, melyeket az ügyfél amúgy rendszeresen használna, a netezés és a levelezés, valamint a nagyobb internetes videomegosztó oldalak közül a Youtube, Videa és Indavideo használata garantált.
A Telenor Internet Praktikum feltöltőkártyás percalapú számlázású mobilinternet-csomag bevezetése alapvetően jó ötlet a szolgáltató részéről, és bár egyelőre nem születtek követői a konkurenciánál - ami a siker egyik legfőbb mutatója lehet -, a szolgáltató mobilinternet-eladásai hosszú ideig tartó holtpontról mozdultak el a nyár második felében, ami minden bizonnyal részben a percalapú konstrukciónak köszönhető.
Kár, hogy az operátor a szolgáltatás bevezetésekor jól láthatóan sokkal nagyobb figyelmet fordított a marketingtevékenységre, mint az eszközök felkészítésére. Nem állítjuk, hogy az ügyfelek legfőbb vágya lehet a modemek naplójájlában kutakodni, a szolgáltatóknak azonban tudomásul kell venniük, hogy akárcsak a reklámoknál az apró betűs rész, vagy a szerződési feltételek nyilvános megtekintési lehetősége, úgy ez is a korrekt tájékoztatás része - ezen a téren márpedig nem vizsgázott jelesre az Internet Praktikum.