Utolsó napjait éli a Nemzeti Hírközlési Hatóság
A Parlament a nyári ülésszak záró napján, késő estébe nyúló szavazáson megszavazta azt a törvényt, mely rendelkezik a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület összevonásáról.
Jelenlegi formájában utolsó napjait éli a magyarországi telekommunikációs piac szabályozási szerve, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), melynek feladatát a Parlament által tegnap ratifikált törvény értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) látja majd el jogutódként. Az NMHH az eredeti tervek szerint egy szervezetként tölti majd be a korábbi hírközlési hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület szerepét.
A törvény kihirdetésének napján létrejövő hatóság a határozat értelmében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lesz, melynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. Az elnök feladata többek között a médiatanács és a főigazgató kinevezése. A megszűnő ORTT jogutódja a médiatanács lesz, ennek elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja meg, szintén kilenc évre.
A most elfogadott törvény értelmében a médiatanácsnak lesz egy hivatali szerve is, valamint a törvény létrehozza a hírközlési és médiabiztosi tisztséget - ez utóbbi a hatóság köztisztviselője lesz. A biztos hasonló szerepet tölt majd be, mint a jelenlegi Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője, Takács Péter, aki lapunk információi szerint az újonnan létrejövő poszt egyik legfőbb várományosa lehet.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság jelenlegi vezetőinek sorsa ugyanakkor kérdéses: az NHH Tanácsának mára csupán egyetlen tagja maradt, miután június 30-i hatállyal négyen is lemondtak a tanácstagi mandátumról. Köztük volt dr. Rozgonyi Krisztina is, az NHH utolsó elnöke, aki Pataki Dániel távozása után, 2010. január 29-től állt a szervezet élén.
Az NHH-t 2004-ben hozták létre a 2003. évi C. törvény (az elektronikus hírközlésről) rendelkezése alapján. A törvény előkészítésében aktív részt vállalt Pataki is, aki a megalapítása után elnöke lett a hatóságnak.