:

Szerző: Bodnár Ádám

2010. április 26. 11:02

Hivatalosan is vége a floppylemezeknek

A Sony 2011-ben Japánban is befejezi a floppy lemezek értékesítését, ezzel lényegében lezárul a hajlékony mágneslemezek kora. Az első floppy 1971-ben jelent meg, vagyis a hajlékony mágneslemez épp 40 évet húzott ki a piacon.

A floppy már rég kiment a divatból, s hamarosan végleg eltűnnek a süllyesztőben a 3,5\" változatok is, miután a Sony bejelentette, 2011-ben végleg felhagy az  értékesítéssel.

Az IBM 1971-ben piacra dobott első hajlékony mágneslemeze még 8 hüvelyk átmérőjű volt és csupán 80 kilobájtos kapacitással rendelkezett. A széles körben elterjedt 5,25\" lemezekre 1976-ig kellett várni, ekkor dobta piacra az első diszkeket és a hozzájuk passzoló meghajtót a Seagate alapítójának, a 2006-ban elhunyt Alan Shugartnak cége, a Shugart Associates. Ezeknek a lemezeknek a formázott kapacitása 89 kilobájt volt, de két évvel később a Double Density (DD) változatok már 360 kilobájtot tudtak tárolni, majd a High Density (HD) lemezek 1,2 megabájtot.

A Sony az 1980-as évek elején állt elő 3,5 hüvelykes változatával, amelynek már kemény műanyagtokja volt és az író-olvasó ablakot egy elhúzható ajtó fedte, megakadályozva a sérüléseket vagy a szennyeződés bejutását. Ezek a floppyk már kezdettől fogva Double Density, azaz dupla sűrűségű kivitelben készültek és így 720 kilobájtot tudtak tárolni, míg végül 1987-ben megjelentek a HD (High Density) változatok 1,44 megabájtos kapacitással. Ezeket a lemezeket különféle trükkökkel ennél nagyobb kapacitásúra is lehetett formázni.

\"\"

A 80-as évek végére a 3,5\" lemezek egyeduralkodóak lettek a piacon, végleg kiszorítva a nagyobb méretű, kisebb kapacitású és sérülékenyebb 5,25\" floppykat. A 90-es években aztán a PC-s szoftverek hirtelen hízásnak indultak és ezt a floppy már nem tudta követni, az évtized közepére a CD, majd a 2000-es évek elejére a DVD lett a meghatározó cserélhető adathordozó. Ezek óriási kapacitásával sem a floppy, sem a később megjelenő hasonló megoldások (Floptical, Zip drive, LS-120) nem tudtak versenyezni.

A notebook-korszak beköszöntével a floppymeghajtók először az asztali gépekbe szorultak vissza, majd egy idő után onnan is eltűntek és ezzel párhuzamosan a gyártók kínálatából is kikerültek a hozzájuk passzoló lemezek. Eközben a flash memóriachipek ára is egyre csökkent és megjelentek a piacon az USB-portra kapcsolható pendrive-ok, amelyek közül a legnagyobb kapacitásúak ma már 256 gigabájtot is tudnak tárolni. Senkinek nem volt szüksége többé floppyra, leszámítva azon keveseket, akik valamilyen régi alkalmazást használtak, amely csak hajlékony mágneslemezeket kezelt.

A Sony a 3,5\" formátum megálmodójaként az utolsó cégek egyike, amely a mai napig gyárt és értékesít floppykat, de már csak Japánban. A vállalat a múlt hét végén bejelentette, 2011-ben a hazai piacán is felhagy a floppyk értékesítésével, és ezzel a hajlékony mágneslemezek korának valószínűleg örökre vége lesz.

Tavaly a Sony 8 millió 3,5\" floppylemezt adott el. A diszkek egyenként 90x94x3,3 milliméter méretűek, 8 millió darab belőlük \"csak\" 223 köbmétert tesz ki, de ha egymás mellé fektetjük őket a földre, 14 futballpályát be lehetne borítani velük. 8 millió darab 3,5\" floppy összesített kapacitása mintegy 11 terabájt, ennyi adat tárolására ma már 5-6 asztali merevlemez képes.

a címlapról