Végleg megbukott a mobiltévé
A kezdeti, bizakodó nyilatkozatok ellenére ma már nagyjából minden érintett szereplő számára kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a földfelszíni sugárzású mobiltelevíziós platform (DVB-H) bukásra van ítélve, de legalábbis az eredetileg elképzelt formában nem működhet. Az Antenna Hungária ha tehetné, minden bizonnyal azonnal leállítaná a sugárzást, a hatóság azonban aligha megy ebbe bele feltételek nélkül.
A digitális átállás lebonyolítására és a földfelszíni digitális műsorszóró hálózatok kiépítésére 2008-ban kiírt pályázatoknak úgynevezett opciós része volt a DVB-H (Digital Video Broadcast - Handheld) adóhálózat kiépítése, vagyis a pályázók eldönthették, hogy - plusz pontok reményében - vállalják-e a mobiltévés hálózat létrehozását és üzemeltetését. A mobiltelefonos tévézés úgy tűnt, szép jövő előtt állhat, és hiába mutatkoztak baljós előjelek a rendszer őshazájának számító ázsiai térségben, még az uniós szakpolitika is úgy látta, a DVB-H lehet az európai mobiltelevíziózás szabványa.
Mindenki sikerre számított
Erre lett volna jó a DVB-H
Itthon ezért mindkét induló pályázó vállalta, hogy a megadott ütemben létrehozza és kiépíti a DVB-H mobiltelevíziós hálózatot, mára azonban az egykor bombaüzletnek tűnő szolgáltatás csupán vegetál: tartalom alig van a platformon, az országos lefedettség elmarad a vállalttól, emellett alig kapható Magyarországon olyan mobilkészülék, mely alkalmas lenne a DVB-H adások vételére.
Mindez ahhoz vezetett, hogy mára a technológia jövőjével kapcsolatban mind a műsorszóró, mind a hatóság bizalma megrendült. Rozgonyi Krisztina, az NHH elnöke az Index.hu-nak adott interjújában a szolgáltatás jövőjéről is beszélt: \"Európa-szerte nem lett sikeres egyelőre a mobiltévés szabvány, mondhatjuk azt, hogy a jelenlegi állás szerint az európai piac benézte a mobiltévét\" - mondta el az Indexnek Rozgonyi, aki hozzátette, az Antenna Hungária már le is tett az asztalra egy javaslatot arra, hogyan lehetne hasznosítani a hálózatot. Az NHH hatásköre ezzel kapcsolatban dönteni, ugyanakkor az Országgyűlés eseti bizottságának a véleményét is kikérik majd.
A HWSW megkereste az Antenna Hungáriát is, ahol lapunk kérdésére Tóth András szóvivő megerősítette, cége tárgyal az NHH-val a DVB-H platform sorsáról, ugyanakkor nem kommentálta érdemben, hogy milyen lehetséges megoldási javaslatok merültek fel a tárgyalások során.
Mobiltévé
A hatóság elnöke az interjúban ezzel együtt kifejtette, hogy az NHH csak akkor támogat bármilyen változást, vagyis akkor hajlandó módosítani a hatósági szerződést, ha az a digitális átállás sikeres lebonyolítását (jelen esetben feltételezhetően már csak a televíziós platformon) elősegíti. Ez többféle lehetséges forgatókönyvet feltételez, a legvalószínűbb mégis az a megoldás lehet, hogy az Antenna Hungária a hatósági szerződés módosítása után a jelenleg DVB-H adások továbbítására használt B multiplexen is DVB-T jelet fog sugározni, és ezzel vagy a DVB-T szolgáltatás lakossági lefedettségét, vagy a tartalomkínálatot bővíti, újabb ingyenes, vagy előfizetési díj ellenében nézhető csatornák bevezetésével.
A tavaly év végére tervezett lefedettség jó eséllyel már soha nem valósul meg.
Az Antenna Hungária DVB-H szolgáltatása jelenleg ingyenes kísérleti üzemben működik, az adás Budapesten és környékén fogható, a magyar lakosság mintegy 16 százaléka számára. A hatósági szerződés értelmében a lefedettséget már tavaly novemberben 30 százalékosra kellett volna bővítenie a szolgáltatónak, ehhez képest ma is ugyanaz a három adó sugároz DVB-H jelet, mint 2008 végén. A kísérleti adás jelenleg hat csatorna, a közszolgálati m1, m2, Duna TV és Duna II Autonómia, valamint az ATV és a Hír TV jelét továbbítja.
A DVB-H szabvány európai - és hazai - kudarca több tényező együtthatójának köszönhető, a legfőbb mögöttes ok azonban minden bizonnyal az lehet, hogy nem sikerült elfogadtatni a nézőkkel a mobiltelefont, mint egy, a tévékészülékeket kiváltó vagy bármilyen helyzetben helyettesítő eszközt. Ugyan néhány mobilszolgáltató kitűzte zászlajára a mobiltévé propagálását, ezek a cégek azonban saját hálózatukon, 3G technológiával továbbítanak adást - ezzel a módszerrel ugyanis jelenleg jóval több előfizetőt lehet elérni, ráadásul kontrolláltabb is a szolgáltatás.
A stream-alapú adástovábbítási rendszer ettől függetlenül nagyobb tömegek kiszolgálására nem alkalmas, hiszen komoly terhet ró a mobilhálózatokra, amely jelentős hálózati üzemzavarokat okozhatna akkor, ha a népszerűbb műsorokat egyszerre sokan próbálnák nézni.