Mit adhat nekünk a coworking?

Mi is az a coworking? Olyan munkastílus, amikor egymástól függetlenül dolgozó emberek dolgoznak egy helyen, akik munka közben ismerkedhetnek, tapasztalatot cserélhetnek. A coworking közösségi munkaterekben zajlik, amik átmenetet képeznek egy bérelhető iroda, egy klub és egy kávéház között. Elsősorban azokat a távmunkásokat és neonomádokat célozza meg, akiknek az otthoni munkavégzés túl ingerszegény, a kávéházak pedig a zaj, füst és más zavaró tényezők miatt kényelmetlenek, írja a Wikipedia. Arra voltunk kíváncsiak, mi szükséges egy ilyen hely működtetéséhez, és milyen lehetőségek rejlenek benne. Bogár Bencével és Borbély Gáborral, a budapesti Colabs társalapítóival beszélgettünk.

A Colabs 2009-ben indult, jelenleg két tucat tagja van. \"Gyakorlatilag bárki bejöhet hozzánk dolgozni, nyitottak vagyunk minden tevékenységre\" - magyarázta Bogár Bence. \"Mindenki magával hozhatja a munkaeszközét, ha nem zavar vele másokat.\" Főként dizájnnal, szórakoztatással vagy technológiával foglalkozó emberek járnak a Colabs-be. \"Próbálunk elérhetőek lenni, a tevékenységünk önmagában nonprofit. Annyi havidíjat kell mindenkinek fizetnie, hogy a bérleti díjat és a rezsit fedezni tudjuk.\"

Támogató kerestetik!

A Colabs jelenleg önfenntartó rendszerben működik: a tagok által befizetett díjakból tevődik össze az iroda rezsije és bérleti díja. Ezért elsősorban mindenkinek a saját munkáját végzi, és a tagok csak a szabadidejükben tudnak a közös projektekkel foglalkozni. Ezért fognak támogatót keresni, amint kidolgoztak egy megfelelő támogatási rendszert. \"A támogatás hagyományos eszközökkel tud megjelenni a Colabs mindenféle felületén\" - fejtette ki kérdésünkre Bogár Bence.

\"Olyan támogatót keresünk, aki lehetőséget lát ebben az egész újfajta rendszerben, aki nem abban gondolkodik, hogy egy éven belül pénzt lát a befektetéséből, hanem azt nézi, hogy ő lesz az első, aki Magyarországon ilyet támogat.\" Egy ilyen jellegű támogatás jó kommunikációs értékkel bír, ez a Kitchen Budapest példáján is látható, amely a Magyar Telekom innovációs laborja fiatal kutatók számára. Amellett, hogy a szervezet kommunikációjában mindenhol megjelenik a támogató és alapító, egyes esetekben a Kitchen Budapest maga is készít fejlesztéseket a Telekom számára.

Közös ötletek

A Colabs abban különbözik a többi coworking irodától, hogy a tagok nem csak saját munkájukat végzik a nyílt irodában, hanem közös projekteken is együttműködnek. \"A világon egyetlen hasonló kezdeményezésről tudunk, akik hasonló céllal jöttek létre nemrégiben\" - mondta el Bogár Bence. \"Más coworking helyeken is elkezdtek már közös projekteken dolgozni, de nem tudunk másról, aki hozzánk hasonlóan külső támogatásos rendszerben gondolkodna. Egyedül a San Franciscóban működő i/o ventures dolgozik azzal a modellel, mint amit mi elképzelünk: befektetők támogatják a helyet, ahol többek között közérdekű projekteket fejleszthetnek a közösség tagjai.

A Colabs célja olyan projektek beindítása, amelyek nem csak pénzt hoznak, hanem valamilyen szintű társadalmi elismerés övez őket, vagy az emberek számára egy jól hasznosítható rendszert nyújtanak, magyarázta Bogár Bence. \"A kezdeményezések egy része arra irányul, hogyan lehet a webkettes technológiákat kihasználva városi közösséget aktivizálni, valami olyan eredmény érdekében, ami mindenkinek jó.\"

BKV-pótló

A legkézenfekvőbb példa az ilyen jellegű közös munkára a \"BKV pótló\" kezdeményezés, ami a január 12-én indult BKV-sztrájk alatt alakult ki. A kezdeményezésnek az volt a lényege, hogy segítse a közlekedést a sztrájk alatt, és összehozza az egy irányba haladó autósokat és gyalogosokat. Játékszabályokat hoztak létre a stopposoknak és a segítségre hajlandó autósoknak, ami alapján megtalálhatják egymást az utcán, illetve fórumot biztosítottak ahhoz, hogy mindenki  leszervezhesse a fuvarját. Az ötlet nem volt új, Bogár Bencéék már régóta gondolkoztak azon, hogyan lehetne megvalósítani egyfajta telekocsi rendszert Magyarországon, de végül fiókban maradt az ötlet, mert más dolgokkal voltak elfoglalva.

A sztrájk második napján eldöntötték, hogy azonnal meg kell valósítaniuk az ötletet, és egy éjszaka alatt létrehozták a Facebook-csoportot, a blogot, illetve az adatlapot, ahol egymásra találhatnak az autósok és a gyalogosok, és előre megbeszélhetik a fuvarokat. A hír futótűzként terjedt, néhány óra alatt több ezer rajongója lett a Facebook-csoportnak. Ez a szám most már 12 ezer fölött van - érdekesség, hogy a sztrájk elmúltával is mutatkozna igény a szolgáltatásra, ezért talán folytatása is lesz a kezdeményezésnek.

Vannak ötleteik

A közös projektek terén egyébként igen élénk a közösség fantáziája, számos érdekes megoldás van a fejekben. Nem csak non-profit témákkal foglalkoznak, van fizetős vagy bérbe adható \"ötlet\" is. Utóbbira egy példa a fesztiválokra szánt RFID-s karszalag, amivel fizetni is lehetne. \"Hasonló rendszerről van szó, mint ami már működik is egyes strandokon vagy élményfürdőben\" - magyarázta Borbély Gábor. A belépéskor a látogatók kapnak egy RFID chippel felszerelt, órára emlékeztető karkötőt. Minden egyes alkalommal, amikor igénybe vesznek egy szolgáltatást a létesítményen belül, vagy vásárolnak valamit, készpénzes fizetés helyett a karszalagot nyújtják oda a leolvasóhoz, majd minden vásárlást a végén, kilépéskor egyenlítenek ki, az RFID chip által gyűjtött adatok alapján.

A Colabs ötletében az a különbség a már működő rendszerhez képest, hogy előre fel lehetne tölteni bizonyos mennyiségű pénzzel a karszalagot. Egy borfesztiválon például most úgy működik a dolog, hogy megvesszük az elején a jegyet, amit a helyszínen le lehet vásárolni, ezért később elő kell vennünk, hogy azzal fizessünk. Mivel az előállítási költsége egy ilyen rendszernek magas, és szigorú követelményeknek is meg kell felelnie, a fesztiválok szervezői bérbe vehetnék a kész rendszert, a leolvasókat és a karszalagokat. \"Egy olyan méretű fesztiválon, mint a Sziget, azért is lehetne érdekes egy ilyen rendszer, mert segítene összesíteni az adatokat a látogatókról, az érdeklődési körükről, a fogyasztási preferenciáikról\" - magyarázta Borbély Gábor. \"Ha a nagyobb színpadok közelében RFID-s érzékelőket állítanának fel, azt is pontosan lehetne mérni, melyik koncerten hányan voltak, vagy átlagosan mennyi időt töltöttek el a látogatók az egyes színpadoknál.\"

Szintén fogyasztási, vásárlási szokásokat lehetne elemezni Bogár Bence egyik ötletének segítségével, de ez nem egy gyártónak vagy szolgáltatónak lenne hasznos, hanem az egyénnek. Olyan programról lenne szó, amelybe fel lehet tölteni minden terméket, amit megvásárolunk, természetesen az árával együtt. A szoftver pedig lebontja, mennyibe került nekünk napi szinten az adott termék. Például ha egy évig hordunk egy nadrágot, amire 36 500 forintot költöttünk, akkor az napi 100 forintba került nekünk. A vásárlási szokásainkat segítene átláthatóbbá tenni ez az oldal.

Fejlesztési lehetőségek, tervek

Az a beszélgetés elején kiderült, hogy a Colabs működéséhez csupán egy megfelelően berendezett iroda szükséges, informatikai részről pedig szélessávú internet, Wi-Fi router és egy fekete-fehér nyomtató elég ahhoz, hogy kiszolgálja a coworking irodába járó közönség igényeit. Ám mindemellett számos egyéb kreatív szoftverrel és hardverrel lehetne segíteni a közösség munkáját. Ennek jelenleg az anyagi lehetőségek szabnak határt, de a Colabs alapítói már keresik a megoldást erre a problémára.

Az egyik újítás a beléptető rendszert egyszerűsítené és egyben érdekesebbé is tenné. Jelenleg csak néhány törzstagnak van kulcsa, a legtöbb közösségi tagot csöngetésre engedik be. \"Szívesen alkalmaznánk egy telefonszámokhoz kötött rendszert, ami még az RFID-s beléptetőkártyákon is túlmutat\" - mesélte Borbély Gábor. \"A közösség tagjainak telefonszámait regisztrálná a rendszer, és ha egy ilyen, engedélyezett számról érkezne  hívás a rendszerbe, az automatikusan kioldaná az ajtózárat. A rendszeres coworking dolgozónak tehát csak meg kellene csörgetnie egy számot, hogy ki tudja nyitni az ajtót, és bejusson közösségi munkahelyére.\"

\"Szeretnénk olyan eszközöket idehozni, emberekkel együtt, amik különlegesek\" - vette át a szót Bogár Bence, akinek egy ismerőse például felajánlotta, hogy létrehoz egy, a Microsoft interaktív, multitouch-os asztalához, a Surface-hez hasonló eszközt, ám ez Linuxot futtatna. Egyelőre hihetetlennek tűnhet, de a beruházás 150-200 ezer forintba kerülne, ugyanis mindössze egy projektorra, infraledekre és kamerára van hozzá szükség. Mivel a megoldás Linux-alapú lenne, szabadon fejleszthetnének rá programokat a közösségbe járó programozók. Emellett az eszköz a coworking irodában tartott rendezvényeken, prezentációkon látványos demonstráló eszközként szolgálhatna. Hasonló esetekben lenne hasznos a Wii kontrollerrel irányítható, projektorral kivetített virtuális tábla, ami szintén felmerült az ötletek között.

Számos IT-s rendezvényt tartanak ugyanis a Colabs-ban, például meetupoknak adnak helyet. Egy saját kezdeményezés a \"gadget picnic\", ahová hardver- és szoftvergyártók képviselőit hívják meg, hogy bemutassák a legújabb fejlesztéseiket és készülékeiket. \"A gyártók itt olyan szakmai szemre és fülre találnak, ami nem felhasználói szemszögből figyeli az adott terméket, hanem mint fejlesztő tudja segíteni akár ezeknek a piacra lépését, akár a továbbfejlesztését\" - mondta el Bogár Bence. \"Egyrészt a fejlesztői együttműködés lenne a lényege a gadget picnic-nek, a másik oldalon pedig az, hogy egy ilyen esemény tudná egy asztalhoz ültetni a konkurenciát, azaz az egymással versengő gyártókat is. Eddig egy ilyen gadget picnic-ünk volt, ami nagyon jól sikerült, a folytatás csak azért késik, mert sok energiában kerül megszervezni egy ilyen eseményt, amire jelenleg most nincs kapacitásunk.\"

Szoftveres oldalon az iroda menedzselését segítő programnak látja legnagyobb szükségét Borbély Gábor. Egy olyan online felületen gondolkodnak, amin keresztül a közösség tagjai előre lefoglalhatják maguknak a szükséges erőforrásokat, tárgyalókat vagy asztalokat. Szintén hasznosnak találnának egy projektmenedzselő alkalmazást, ahol azoknak a terveknek a megvalósulását követhetik nyomon, amelyeken a coworking közösség több tagja is együtt dolgozik.