A magyar Amazon szeretne lenni a Vatera

A Vatera 2008. szeptember 11-én kelt el, majd idén az új tulajdonos, a Naspers 100 százalékos tulajdonába került a TeszVesz aukciós portál is, illetve augusztusban az Árukereső. A Vatera háza táján üzleti szempontból tehát az idei év a konszolidáció időszaka volt. A régióban több mint egy tucat országban jelen levő Allegro cégcsoporton belül kivételt képez a magyar piac, hisz itt a TeszVesz mellett megmaradt saját márkával, szinte változatlanul a Vatera és az Árukereső is. A két hazai márka tehát viszonylag szabadon lélegezhet, ugyanakkor élvezi a 15 országnyi hálózat előnyeit.

Egységben az erő?

A többi piac tapasztalatait és az itthoni helyzetet felmérve idén a Vatera és a TeszVesz platformjait egységesíteni kellett, a funkciók, szolgáltatások tekintetében szintre hozni mindkettőt egymáshoz képest úgy, hogy a megszerzett piaci szerepek ne sérüljenek. A Vatera megmaradt férfias, inkább műszaki fókuszú piactérnek, ahol nem csak több a felhasználó, de a vásárlások értéke is jóval magasabb. A TeszVesz eközben továbbra is a nők, otthon lévő fiatal anyukák kedvenc helye, ahol a legnépszerűbb termékek továbbra is a ruhák, kiegészítők, olcsóbb használati tárgyak. A sok szabadidővel rendelkező anyukák révén a TeszVesz egyben egy közösségi hellyé is vált, ahol a fórumok néha úgy pörögnek mint egy élő chat, miközben a Vatera fórumára inkább a praktikus jótanácsok és a műszaki segítségnyújtás a jellemző. Ez a szegmentálódás a jövőben pedig nemhogy megmarad, hanem Gerő Viktor szerint erősödni is fog. A Vatera a magasabb minőségű és drágább termékekre koncentrál, míg a Tesz-Vesz egyfajta XXI. századi piactérré, mondhatni zsibvásárrá válik, ahol a felhasználók mindenféle apró holmijaikat csereberélik.

Gerő Viktor - a Vatera ügyvezető igazgatója

Számok tekintetében is messze jár egymástól a két szolgáltatás: A cég hivatalos adatai szerint a Vaterának jelenleg több mint 1 millió, a TeszVesznek 850 ezer felhasználója van. Az átfedéseket kiszűrve ez összesen 1,5 millió ember, így ma Magyarországon majdnem minden második internetezőnek van regisztrált fiókja valamelyik aukciós oldalon. Az átmenő forgalom (a leütött aukciók összértéke) tavaly a Vaterán 12 milliárd forint volt, idén pedig várhatóan 16 milliárd lesz, azaz egy átlagos napon 54 millió forint értékben cserélnek gazdát termékek. A jutalékok, kiemelések és egyéb extra szolgáltatások révén a Vatera árbevétele 830 millió forint, ami masszívan meghaladja a TeszVesz 190 milliós éves eredményét, a kettő viszont együtt meghaladja az 1 milliárdos álomhatárt.

A feltöltési díj nem ártott meg

Várhatóan a számok tovább nőnek majd, s hiába fenyegetőzött néhány felhasználó a feltöltési díj bevezetésekor a távozással, a Vatera nem halt ki, sőt. A több mint fél évvel ezelőtt bevezetett, az aukció indításáért fizetendő díj hatására 70 százalékkal, 650 ezerre esett vissza az elérhető termékek száma. Kihullottak a halott aukciók, eltűntek az eladhatatlan cikkek, cserébe a korábbi 4 százalékról 20 százalékra nőtt az eladással végződő aukciók száma, illetve mostanra újra átlépte az egymilliót a feltöltött termékek száma.

Kiderült, hogy a magyar piac pontosan ugyanúgy reagált a feltöltési díj bevezetésére mint az Allegro cégcsoport többi országában. Igaz, általános különbségek akadnak továbbra is. Egészen másképp történnek a dolgok hazánkban, ahol az internet motorja a kezdetektől fogva az elmúlt évekig a tartalomszolgáltatás volt. A lengyel vagy cseh piacon mindig is több szolgáltatást vettek igénybe a felhasználók, ott fórja van az aukciós portáloknak is, de Románia is üdítő példa, hiszen sokkal később indult be náluk az internethasználat robbanásszerű növekedése, viszont a felhasználók már egyből fejlettebbek.

A válság illetve az internetpenetráció fokozatos növekedése is kimutatható hatással volt a Vatera életére is. Gerő elmondása szerint a gazdasági válság az ingatlanportálokhoz hasonlóan a Vaterát is pozitívan érintette. Egyrészt a szűkös források miatt árérzékenyebbek lettek az emberek és körültekintően keresték a legjobb ajánlatot, gyakrabban hajlottak használt termék vásárlására is, másrészt sokan elővették a már nem használt tárgyaikat és eladták őket az aukciós oldalakon.

Az internetpenetráció növekedése viszont csak közvetett hatásokkal jelentkezik. Mivel az online vásárlás továbbra is egy szűkebb réteg számára elfogadható csupán, ezért valójában nem számít, hogy mennyivel növekedett az internetet használók száma, vagy hogy az új beszállók mely társadalmi rétegekből kerülnek ki. Egyetlen mutató fontos, hogy mennyien hajlandó online vásárolni, ennek a rétegnek a bővülését viszont rendszerint túlszárnyalja a Vatera növekedése.

Voltak, akik elhitték, Vera tényleg létezik

Ebben idén komoly szerepe volt Vatera Verának is. A fiktív karaktert a reklám története szerint átverte a férje, ezért a hölgy bosszúból elárverezte kedvenc személyes tárgyait. Az ütős tévékampány sikerét az is garantálta, hogy e-commerce témában ilyen integrált reklámkampányra hazánkban még nem volt példa. Gerő Viktor szerint a cél a márka ismertebbé tétele, a brand erősítése, a felhasználói szám növelése és az aktivitás javítása volt. A Vatera alapötlete után jött a  kreatív reklámügynökség, 1-2 hónapnyi csiszolgatás, a gerillamarketing-eszközök, s a hatás nem maradt el.

Az úttörőnek számító kampányt a tévés megjelenések mellett nagyon erős online aktivitás is kísérte. A Verát megszemélyesítő reklámügynökségi ember annyira megkedvelte a szerepet, hogy a  szinte éjjel-nappal foglalkozott a feladattal. Twitteren, iWiW-en, Facebook-on, YouTube-on együtt élt a felhasználókkal, s nagyon sok emberrel tényleg sikerült elhitetni, hogy Vera létezik. Ez persze további érdeklődést keltett, s sok blog azért kezdett írni az esetről, hogy megmutassa milyen buták és hiszékenyek az emberek.

Volt olyan újságíró, aki találkozni akart Verával hogy interjút készítsen, egyes felhasználók leveleket írtak neki, tippeket adtak, hogy még milyen bosszúkat eszelhetne ki. Sőt, valaki keresett egy matematikust, akit tényleg Bercinek hívnak. A Depo.hu válaszvideója is siker volt, újabb lökést adva a kampánynak. A vaterások pedig örültek nagyon, hiszen nem kellett spammelni az embereket, mégis milliókhoz jutottak el rövid idő alatt.

Vera robbantott

A számok pedig magukért beszélnek. A napi átlagosan 800-1000 új regisztráció 70 százalékkal emelkedett a kampány ideje alatt, illetve a napi aktivitás is 15 százalékkal nőtt. A HWSW által megkérdezett profi vaterás kereskedő is arról számolt be, hogy ez idő alatt körülbelül ennyivel javult a piactéren minden mutató. A tévés kampánnyal teljesen új felhasználókat sikerült elérni, s érdekes módon az azóta csatlakozók sokkal aktívabbak mint a "régi vaterások". Az online kampány pedig az internet heavy usereit mozgatta meg, azokat, akik egyébként nyitottak az e-kereskedelem felé, de valamiért kihagyták az elmúlt időszakban a vaterázást. Gerő azt ígéri, jövőre lesz folytatás, bár az még nem dőlt el, hogy Vera kalandjai folytatódnak, vagy egy egészen más figura ugrik majd elő.

Az Allegro csoporton belül ez a marketinghadjárat egy új irányvonal volt, de sokkal eredményesebb mint a cseh vagy a lengyel, klasszikus vonalvezetésű tévés imázskampány. A reklám mellett szerencsére fejlesztések is történnek a Vaterán, s többségében pozitív a fogadtatásuk, illetve a hatásuk a rendszerre. A legfontosabb továbbra is a biztonság, így komoly figyelmet kapott házon belül a csalók kiszűrésére megalkotott figyelőrendszer. A felhasználói aktivitást elemezve könnyen kiemelhetőek a rosszindulatú felhasználók, így a legtöbb eset megelőzhetővé vált. A felhasználók felé ezt és az egyéb biztonsággal kapcsolatos tematikát is kommunikálja a cég, így riasztva el a piti csalók jó részét, illetve megnyugtatva a felhasználókat, hogy a magyar online aukciózás alapjában véve biztonságos. A hazai kereskedelem egyre nagyobb része tolódik át elektronikus pályákra, kis és nagy szolgáltatók egyaránt jelennek meg a területen. Gerő Viktor úgy látja, hogy emiatt a felhasználói  bizalom általánosságban is növekszik, egyre több a pozitív visszacsatolás, kevesebb a csalódás, több ember érti a folyamatokat és több embernek van már rutinja eladásban és vásárlásban is.

Az idei év egy másik sikere a "PEP", azaz a Profi Eladói Program bevezetése. Ez szintén a bizalmat javítja a felhasználók szemében, kevesebben kételkednek a PEP-es eladók becsületességében, hisz azoknak komoly feltételeknek kell megfeleni a címke megszerzéséhez. Cserébe a hivatásos eladók több sikeres üzlettel számolhatnak, illetve a Vaterától apróbb kedvezményeket és plusz információkat is kapnak. Ugyanez a TeszVeszen is működik, s ott az eladók számára pontos keresési statisztikák érhetőek el, amivel optimalizálhatják aukcióik keresőszavait, illetve magukat a termékeket is okosabban megválogathatják. Amennyiben maradéktalanul beválik ez a rendszer, akkor a Vaterán is elérhető lesz majd, addig pedig marad a hivatalos blogon megjelenő havi statisztikák böngészése.

Magyar Amazon születik?

A Vatera jövője egyelőre nagy meglepetéseket nem tartogat, a nemzetközi trendeknek megfelelően változik majd a hazai szereplő viselkedése is. Gerő Viktor úgy látja, hogy még sok minden hiányzik, 2010-ben viszont csak a fontos prioritások kerülnek sorra. Nagyon fontos a két szájt még pontosabb pozicionálása, a Vatera presztízsének magasabbra emelése. Emellett a cég igyekszik a felhasználói és az eladói lojalitás javítása érdekében tenni, erre külön hűségprogramok is indulnak majd, jövőre a felhasználók számára ez jelenti majd a legszembetűnőbb változást. Bővülhetnek az elektronikus fizetési lehetőségek, illetve a felhasználókat igyekeznek a sárga csekkről leszoktatni.

Az eladók és vevők közti pénzmozgáshoz viszont nem nyúl a Vatera. Külföldön elérhető olyan szolgáltatás, hogy a vevőtől levont pénzt a szolgáltató őrzi addig, amíg a vétel meg nem valósul, s csak utána kerül az eladóhoz. Ezzel az eladók is biztosak lehetnek benne, hogy megvan a fedezet, és a vevő is bátrabban licitálhat, ha tudja, nem lehet felültetni.

A Vatera és az Árukereső a jövőben aktívan támaszkodnak majd egymásra, megnehezítve ezzel a piaci konkurensek, mint az Árgép vagy a Kirakat dolgát. A Vatera kicsit közelebb kerül ahhoz, hogy egy webbolt legyen. A fix áras termékeket kosárba lehet tenni és egy tranzakcióval befejezni a vásárlást, nemsokára pedig egy  keresést követően látszik majd, hogy újonnan mennyibe kerül, illetve használtan, hasonlóan, ahogy az Amazonon is működik. A jövő tartogathat olyan forgatókönyveket is, ahol vertikális, tematikus szolgáltatások nőhetnek ki a Vaterából, például autó vagy könyv témában. Amit ma aukciózásnak hívunk, az hamarosan "social shoppinggá", azaz közösségi vásárlássá nőheti ki magát.

Emellett a háttérben egyre fontosabb hangsúlyt kap az adatbányászat, a felhasználók szokásaiból, aktivitásaiból megismerhető információk megszerezésére egyre több elemzőt vesz fel a cég. A személyre szabott ajánlások, a kereső pontosítása vagy egyéb funkciók fejlesztése tovább növelheti a sikeres tranzakciók számát, amitől boldogabb a felhasználó, az eladó és a jutalékot kapó Vatera is.