Feladják a munkát a Wikipedia szerkesztői

A Wikipedia a világ legnagyobb, közösségi munkával elért sikere. Bizonyos szempontokból a klasszikusnak számító Encyclopedia Britannica is alulmarad ma már a nép tudásából építkező, havi 325 millió látogatót vonzó, csak angol nyelven 3,1 millió szócikket tartalmazó Wikipediával szemben. A sikertörténet most megszakadni látszik, tízezrével tűnnek el az önkéntes szerkesztők és moderátorok. - írja a Wall Street Journal Felnőttek? Megunták? Nincs már mit írni? A válasz nem biztos, csak az, hogy egyre kevesebben írnak.

Közösségi csoda is három napig tart

A közösségi tudástár gyakorlati haszna, hogy ma minden internetező viszonylag pontos információkat szerezhet a legtöbb tudományos, hétköznapi, gazdasági, társadalmi vagy művészeti témában, elvi vívmánya pedig, hogy megmutatta az amatőr munkások erejét. Sok-sok felhasználó kezdett neki évekkel ezelőtt, hogy az általa fontosnak tartott témákban szócikkeket hozzon létre, később a közösség pontosított, kiegészített, bővített, frissített.

2006-ig egyre többen csatlakoztak, szerkesztettek, s nyilvánvaló volt, hogy a Wikipedia valóban az a tudástár, amit \"bárki írhat\". Három évvel ezelőtt azonban hirtelen lassulni kezdett a szerkesztők számának gyarapodása, egy évvel később pedig már óvatos csökkenésbe csapott át. Idén drasztikus zuhanásnak indult a mutató, s csak az angol nyelvű szócikkek szerzői közül 50 ezren tűntek el az év első három hónapjában. Ez pontosan tízszerese az egy évvel korábbi adatnak, a veszély tehát komolynak tűnik. - derül ki Felipe Ortega, spanyol kutató beszámolójából.

Az elvek csak szigorodnak

Nyolc évvel ezelőtt a Wikipedia egyik alapkövének számított, hogy mindenkinek biztosítson szabad jogokat a szerkesztéshez, minden körülménytől függetlenül. Ez egyrészt kissé félelmetesnek tűnt akkoriban, de egyben garantálta, hogy nagy iramban bővül majd az elérhető információ mennyisége, illetve azt, hogy a hibákat kijavítják majd az emberek. A vandálok és a konkurens szerkesztők munkásságát azonban szabályozni kellett, s miután konszolidálódott több nyelven is a webes enciklopédia, egyre több esetben merült fel az igény a szerkesztők lehetőségeinek korlátozására.

Egyre több szabályt vezettek be tehát, s ma már egy kezdő szerkesztő szinte biztosan elkövet valamilyen hibát, ami miatt a változtatását törlik vagy visszavonják. Másrészt a legtöbb populáris téma ma már fel van dolgozva a Wikipedián, nincs szükség a korábbiakhoz hasonlóan nagy számú szerkesztőre. Még a Wikimedia Alapítvány nyilatkozatai is arról szólnak, hogy látják ők is a csökkenést, de el tudják képzelni, hogy  kisebb mennyiségű szerkesztővel is hatékonyan működhet a projekt. Sőt, azt is hozzáteszik, hogy a Wikipedia célja nem a részvétel. Látogatások szempontjából pedig semmi félnivalójuk nincs, hiszen egy év alatt 20 százalékkal növekedett a csak olvasó felhasználók száma.

A vén rókák bántják az újoncokat

Az új szerkesztők elijesztése mellett a régiek is egyre gyorsabb ütemben kopnak ki, ami viszont már veszélyeket hordoz magában. A megbízható, pontos, szakértő írók egy része kiégett, elege lett a folyamatos bogarászásból, másik részének több dolga lett, felnőtt, vagy kiöregedett, nincs már ideje a munkára. Sokaknak túl fárasztó és unalmas, hogy folyamatosan ugyanazokat a köröket fussák le és napi szinten fürkésszék, hogy milyen módosítások történtek a szövegekben, illetve, hogy mit lehetne hozzáadni a szócikkekhez.

Nem fáradnak ki viszont a cégek, szervezetek nevében dolgozó szerkesztők, sőt, egyre több helyen szinte kötelezővé teszik a dolgozóknak, hogy a Wikipedia oldalain publikáljanak a munkahelyükkel kapcsolatos témákbant. Ez viszont torzítja az egyébként lelkesedésből, szakmai lojalitásból íródó cikkeket. Pedig Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója is azt mondja, hogy a cél a pontosság további javítása. Azt ő maga sem tudja, hogy mennyi lenne az ideális számú szerkesztő, hogy a mostani az túl sok vagy túl kevés. Azt viszont ő maga is problémának látja, hogy manapság a rutinos vén rókák nagyon ellenségesek az újonc szerkesztőkkel szemben.

Az alapító is érzi a bajt

Annak ellenére mondja ezt Wales, hogy éppen ő erőltette az utólagos moderáció meghonosítását, s a vezető szerkesztők intézményének bevezetését. A jogosultságok és az úgymond hatalom osztogatása viszont tovább erősíti a mostani megszállott szerkesztők uralmát. Jelenleg a Wikipedia-szerkesztők átlagéletkora 26 év, s 87 százalékuk férfi. Talán sok közülük, aki nem nőtt ki az IRCnet-es korszakból, akik még mindig presztízskérdést csinálnak abból, hogy vannak-e operátori vagy éppen moderátori jogaik, s ezzel élni is szeretnek.

A jövő talán valóban a szűkebb szerkesztői létszám, visszatérve ezzel a klasszikus enciklopédiák elveihez. Németországban is egyre több tudóst és akadémikust kérnek fel, hogy gondozzák szakterületük szócikkeit. Ha tovább folytatódik az önkéntesek számának csökkenése, akkor előfordulhat, hogy hosszú évek után egy hivatássá alakul a Wikipedia-szerkesztés. Ehhez viszont pénz kell, s a jelenleg 34 ember foglalkoztató Wikimedia Alapítványnak erre nincs perspektívája. Az elmúlt évben a működéshez szükséges, adományokból összeszedett, forrásokat is egy közösségi gyűjtéssel kellett kiegészíteniük.