Fizetni kell a spamvizsgálatért az NHH-nál
Az NHH spamládája már a múlté, október óta csak hivatalos közigazgatási eljárással lehet spamet bejelenteni. A bürokrácia nehezíti a kéretlen levelek lefülelését, a Hatóság ennek ellenére bizakodó. A biztos eljárásért 2200 forintos illetéket kell leróni, remélhetőleg ez nem veszi el a kedvét a feljelentőknek.
Az NHH évek óta üzemeltetett egy spambejelentő e-mail címet, ahová az állampolgárok bátran küldhették be a postafiókjukban landolt kéretlen reklámleveleket. Természetesen a Viagra, Rolex és orosz ingatlan hirdetéssel nem tudott mit kezdeni a Hatóság, de a magyarországi vállalkozások és szervezetek által szétterjesztett kéretlen reklámlevelek, hírlevelek, ajánlatok vizsgálat tárgyai lettek.
Ugyan a büntetés mértéke továbbra is 50 és 500 ezer forint közötti lehet maximum (ez bármennyi alkalommal ismételhető), ami nem feltétlenül riasztó jellegű egy nagyobb projekt költségvetéséhez viszonyítva, de a presztízsveszteség és a folyamatos közigazgatási figyelem miatt többen is hajlandóak jobb belátásra térni. Tavaly többek közt a Hermina Bau építőipari vállalkozást sikerült leszoktatni arról, hogy újonnan épülő lakásait spamekkel reklámozza.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 2009. október 1-től hatályba lépő változtatása viszont némileg megzavarta az NHH kéretlen reklámokkal kapcsolatos tevékenységét is. Mivel a módosított törvény újradefiniálja az ügyfél és az eljárás fogalmát is, ezért a jövőben az egyszerű bejelentéshez is Ügyfélkapu -egisztráció és hosszas nyomtatványtöltögetés társul, nem elegendő egy egyszerű kommentárral továbbítani a Hatóságnak a problémás leveleket.
A törvény pontosít, az NHH csak végrehajtja azt
A hivatalos magyarázat szerint az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelem alapján, vagy hivatalból indulhat. Az eljárás megindítására vonatkozó kérelem illetékköteles. Az illeték mértéke az úgynevezett általános tételű eljárási illeték, amely jelenleg 2200 forint. Ennek megfizetésére a következő szabályok érvényesek: amennyiben a kérelmet elektronikus űrlapon nyújtották be, akkor az eljárás megindítását követően banki átutalással, vagy a postákon beszerezhető \"Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi Számla\" feliratú postai készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) használatával a Magyar Államkincstár eljárási illetékbevételi számlájára (10032000-01012107) kell az illetéket megfizetni. Ha a kérelmező illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Hatóság hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek eredménytelensége esetén az eljárást megszünteti.
Korábbi cikkünk a témában: Változott a spambejelentés módja a hatóságnál
Első hallásra megdöbbentően hangzik, hogy a jövőben ha valaki egy kéretlen reklámlevéllel kapcsolatos vizsgálatot szeretne kérelmezni, akkor 2200 forinttal kell gyarapítania a költségvetést, ezért a HWSW utánajárt a kérdésnek, s Ádám Szilvesztert, az NHH informatikai szabályozási igazgatóságának munkatársát kérdezte meg. Az új szabályozás egy hónapja lépett életbe, az azóta szerzett tapasztalatok pozitívak.
Nem mindegy, hogy bejelentés vagy kérelem
A legfontosabb a hivatali bejelentés és a hatósági eljárás kérelmezése közti különbségek tisztázása. A kérelem ugyan illetékköteles, viszont a Hatóságnak minden esetben muszáj eljárást indítania, míg bejelentés esetén az NHH mérlegelhet, hogy foglalkozik-e érdemben az üggyel. További különbség, hogy kérelem esetén a hatósági vizsgálat csak az adott esetre korlátozódik, a spamek kapcsán tehát arra az egy levélre, amit a kérelmező csatolt. A bejelentés kapcsán meginduló hatósági eljárás az egész céget, jelenséget, kampányt, tevékenységet vizsgálja, így sor kerülhet komolyabb huncutságok leleplezésére is.
A törvénymódosítás miatti szigorítás akár hasznos is lehet. Ádám Szilveszter szerint az elmúlt egy hónapban, mióta az új rendszer életbe lépett az NHH-nál, csökkent a kérelmek száma, de megszaporodtak a bejelentések. Nyilván ennek az az oka, hogy a legtöbben nem szeretnének fizetni egy spambejelentésért, viszont így a hatóság nagyobb szabadságot kap az ügyek kivizsgálására. A bejelentést tevő állampolgár viszont nem rendelkezik ügyféljogokkal, tehát nem kell értesíteni az eljárás fejleményeiről, végeredményéről, de nem is kell nevesíteni, s bevonni az eseményekbe. Az eredményekről természetesen bárki tájékozódhat az NHH weboldalán keresztül.
Vagy lesz vizsgálat, vagy nem
A bejelentéssel kapcsolatban viszont megvan az a rizikó, hogy a Hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben nem érdemes eljárást indítani. Márton György, az NHH szóvivője szerint ilyen akkor fordul elő, ha korábbi esetben már volt kísérlet a küldő azonosítására, de nem járt sikerrel, vagy olyankor, ha a vizsgálat nem kecsegtet semmilyen eredménnyel. Az viszont nem befolyásolja jelentősen a kutatási kedvet, hogy egy adott jelenséggel kapcsolatban mennyien küldtek be észrevételt. Akár egy bejelentésből is lehet ügy, de az sem garancia, ha tizen küldik be ugyanazt a levelet.
A jövőben a Hatóság tervei szerint több lesz az átfogó vizsgálat, ehhez pedig a több bejelentés lenne hasznos. Egy hónappal az új szabályok bevezetése utána az NHH úgy látja, hogy nem csökkent az ügyfélkapus megoldás miatt a kapcsolatfelvételek száma. Igaz az első napokban megtorpantak kicsit az emberek, bizonyára többeknek kellett Ügyfélkapu-fiókot regisztrálniuk vagy a rég elfelejtett jelszót előkeresni, de hónap végére kiegyenlítődtek az arányok. Ez persze csak az érdemi bejelentésekre vonatkozik, amiből Ádám Szilveszter szerint havi 70-90 darab van általában.
A szigorúbb bürokrácia miatt leginkább a komolytalan bejelentések tűnnek el, illetve az olyan esetek, amikor valaki egyszerűen átirányította a spamládáját az NHH bejelentő e-mail címére. Így annak ellenére, hogy bonyolultabbá vált a procedúra, hatékonyabb lehet az elvégzett munka.
Az NHH nem megoldás a spamekre
Az NHH ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy nem lehet azt várni ezektől a vizsgálatoktól, hogy eltűnjenek a hazai reklámlevelek a netről, sőt, adott esetben egy-egy hirdetőt sem lehet eltántorítani. Az NHH missziója inkább a felvilágosítás, melynek során a hazai vállalkozásokat terelgetik az etikusabb, jogszerű online hirdetési módszerek felé. Ennek eredménye látható is az elmúlt 4-5 év nyomán. Ma már a legtöbb cég tudja, hogy amennyiben hírlevelet küld ki, akkor a címekről részletes nyilvántartást kell készítenie, s nem elegendő felmutatnia egy eljárás során egy listát.
A kéretlen reklámlevelek ügye tehát pozitív trendeket mutat a legális területeken, ugyanakkor a warez-spam továbbra is megakadályozhatatlan, illetve a választások közeledtével ugrásszerűen növekedni fog a politikai tartalmú kéretlen hirdetések száma is. Az állampolgár akkor cselekszik helyesen, ha a számára zavaró darabokról az Ügyfélkapun keresztül értesíti a hatóságot, a többit pedig egyszerűen törli, vagy átirányítja a spam könyvtárba.