Teszteltük a T-Mobile olcsó androidos telefonját

Az okostelefon-piac egyik legfelkapottabb szereplője az Android, a Google operációs rendszere, amely az iPhone és a Blackberryk mellett folyamatosan növeli piaci részesedését a klasszikus szereplők, a Symbian és a Windows Mobile kárára. Ma már a legtöbb gyártónak van androidos modellje, egyre-másra jelennek meg az újdonságok, azonban ezek főképp felső kategóriás készülékek, viszonylag drágán. A T-Mobile részére a kínai Huawei által gyártott Pulse üdítő kivétel, ilyen képességű telefont ennyi pénzért nemigen kínál más, nagyon kíváncsiak voltunk, mit is ad a magenta cég két év hűség vállalása mellett 50 ezer forintért.

A Huawei neve biztos sokak számára ismeretlen, a kínai vállalat a világ egyik legdinamikusabban fejlődő, mobilhálózati berendezések gyártó cége, amely már mind a három magyar mobilszolgáltató részére is szállít hálózati eszközöket, például bázisállomásokat. A Pulse, leánykori nevén U8820 is a Huawei terméke, ami specifikációi alapján bármelyik, ma kapható okostelefonnak veszélyes ellenfele: 3,5 hüvelykes kapacitív érintőkijelző, Android operációs rendszer, HSDPA, beépített GPS, giroszenzor, Wi-Fi és Bluetooth, 3,2 megapixeles autófókuszos kamera is van benne, egyszerűen túl jól hangzik, hogy igaz legyen.

Egyszerű

A készüléket a dobozból elővéve ami először feltűnik, hogy a karbont imitáló műanyag hátlap mennyire vékony, gyenge anyagból van. A Pulse egész háza műanyag, fémnek semmi nyoma, persze ne felejtsük el, olcsó készülékről van szó, ez azonban ha nem is látszik, de érződik rajta. Az előlap  teljesen fekete, a telefon ettől elég jellegtelen kinézetű, de azt is mondhatnánk, semleges. A fogásával nincs gond, a mérete jó, nem is túl nehéz, kényelmesen simul a kézbe.

A 3,5 hüvelykes kijelző alatt négy gombot találni, köztük pedig egy kurzorvezérlő golyót, a Blackberryken és a HTC Herón is láthattunk ilyet, de az első androidos telefonnak, a G1-nek is volt. A Pulse jobb élén a fényképező exponálógombja és a hangerőszabályzó gombok kaptak helyet, balra pedig a bekapcsológomb, valamint a microSD-kártyahely. Memóriakártya sajnos nincs a dobozban, ezt mindenkinek magának kell beszereznie.

A telefon tetején van a microUSB-csatlakozó, valamint a 2,5 mm-es fülhallgató-aljzat, ezeket érthetetlen módon műanyag ajtó alá rejtették, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné téve azt, hogy a Pulse-t valaki zsebben hordva zenehallgatásra használja, mivel ekkor az ajtó biztosan letörik. A 2,5 mm-es aljzat 2009-ben elég ciki, szerencsére kapunk egy néhány centiméter hosszú 3,5 mm-es adapterkábelt a csomagban. Emellett egy töltő (microUSB), egy tok, valamint egy sztereó headset van a dobozban a telefon mellett, valamint egy CD, amin a részletes felhasználói kézikönyvet, valamint szoftvereket ad a T-Mobile. A Huawei PC Suite-tal végezhetjük az Outlook-szinkronizációt, a szoftver elég fapados, de működik.

Csak Android 1.5

A Pulse-on az Android 1.5-ös változata fut, ami ugyan még csak fél éves, de már elavultnak tekinthető, az operációs rendszer jelenleg a 2.0 verziónál jár. A szoftver teljesen puritán, persze ettől még használható, de a Windows Mobile-hoz hasonlóan az Androidnak is jót tesz egy saját fejlesztésű felhasználói interfész, mint amilyen a HTC Sense. A nyitóképernyő azért elég jól testre szabható, alapesetben 6 virtuális desktop között scrollozhatunk, úgyhogy bőven van hely widgeteknek, parancsikonoknak és egyebeknek. Ha ez mégis szűkösnek bizonyulna, tovább lehet bővíteni az \"asztalt\".

Az Androidban szerencsére elég sok alkalmazás előre telepítve található, például e-mail kliens, böngésző, Google Maps, Google Talk, Youtube, de természetesen van naptár, ébresztő, jegyzettömb, zenelejátszó és képnézegető is. Ezekről most egyenként nem írunk, a HTC Hero bemutatásakor a legtöbbjükről esett szó. A telefonnal az Androidba gyárilag épített alkalmazásokon kívül csak a Documents to Go próbaváltozatát kapjuk, amely Word-, Excel- és PowerPoint-állományok megjelenítésére alkalmas, szerkeszteni őket csak a teljes, fizetős változattal lehet, amit külön kell megvásárolni az Android Marketről. Emellett előre telepített még a RoadSync demóváltozata, ezzel a szoftverrel az Exchange-szerverrel lehet az e-maileket, naptárat szinkronizálni. Van egy faltörő játék is.

A HTC Hero tesztjekor is írtuk, hogy az Android Marketen egyre több szoftver van, de a kínálat egyelőre szegényes, a platformra távolról sincs olyan mennyiségű és jó minőségű program mint Symbianra, iPhone-ra vagy akár Windows Mobile-ra. Szerencsére magával az operációs rendszerrel nincs stabilitási probléma, legalábbis a teszt kicsivel több mint egy hete alatt egyszer sem fordult elő lefagyás vagy bármilyen furcsaság, de a Marketről letöltött egyes szoftverek (pl. Wikitude) annál többször léptek ki rejtélyes hibaüzenetekkel.

Szö veg be vi tel

A 3,5 hüvelykes kapacitív érintőképernyőn könnyen és gyorsan lehet navigálni és a kijelző elég nagy ahhoz, hogy folyamatosan tudjunk gépelni, de mintha a széleknél kevéssé lenne érzékeny, néha szükség lehet több nyomásra is a szóköznél vagy olyan betűknél (A,P), amik oldalt találhatók. A virtuális billentyűzet egyébként nagyon buta, egyrészt az ő, Ő, ű, Ű karaktereket nem ismeri, ezeket a betűket sehogy nem tudjuk begépelni, másrészt a pontot leszámítva az összes írásjel, még a vessző előcsalogatásához is speciális gombkombináció vagy legalábbis hosszú billentyűnyomás szükséges, ez lelassítja a gépelést. Az Android 1.6-os változatában ezt a hibát már kijavították, a HTC Hero tesztjekor legalábbis nem találkoztunk ezzel a jelenséggel.

Maga az érintőkijelző egyébként elég nagy, a felbontása 480x320 pixel, képek nézegetéséhez, webezéshez ideális és ilyen feladatok alatt a Pulse elég gyors is. Nagy kár hogy a háttérvilágítás fényerejét nem tudja automatikusan beállítani a készülék, a nappali fényviszonyokhoz beállított fényerő éjszaka már zavaróan erős. Multitouch nincs, nagyítani vagy kicsinyíteni a böngészőben vagy a képnézegetőben a képernyő alján megjelenő gombokkal, illetve csúszkával lehet.

Bár a Pulse-ban a mai okostelefonokban megszokott, 528 MHz-es Qualcomm processzor dolgozik, de mintha a rendszermemóriával szűkösen bántak volna a Huawei tervezői: ha sok időt töltünk el valamelyik alkalmazásban, például a böngészőben, a kezdőképernyőre visszalépés fájdalmasan hosszú ideig tart, a telefon másodperceken át tölti be a hátteret, az ikonokat, a widgeteket. A Pulse-t egy 1500 mAh-s akkumulátor működteti, használati szokásoktól függően akár 2-3 napig is, de sok böngészéssel, Youtube-ozással, játékkal, bekapcsolt Wi-Fivel és GPS-használattal akár egyetlen nap alatt le lehet meríteni.

Érdemes még szót ejteni a multimédiás képességekről, de csak a teljesség kedvéért és nem azért mert különösebben jók. A beépített zenelejátszó elég fapados, a mellékelt felvevőgombos sztereó headset pedig egyszerűen szánalmas hangminőségű, ha jót akarunk magunknak, felejtsük gyorsan el. Egy jobb minőségű fülhallgatóval hatalmasat javul a zenehallgatási élmény a Pulse-on, de azért iPod- vagy iPhone-minőségre ne számítsunk, ráadásul a hangerőt is csak korlátozottan lehet emelni. A készülék hátlapján van egy 3,2 megapixeles, autófókuszos kamera, de a képek minősége elég rossz.

Sajnos ez olcsó hús

Sok hiányossága van a Pulse-nak, amik a hétköznapi használatot, az együtt élést kényelmetlenné teszik. Nagyon hiányzik az előlapról egy LED, ami standby állapotban is tájékoztat arról, van-e üzenetünk, nem fogadott hívásunk, érkezett-e e-mail vagy hogy az akkumulátor már az utolsókat rúgja. Erre azért is nagy szükség lenne, mert a Pulse vibramotorja nagyon gyenge, a telefon inkább csak búg mint rezeg, így ha valaki nem szereti a hangos csengést, nagyon könnyen lemaradhat a hívásokról vagy az SMS-ekről. További gyenge pont a készülék antennája, liftben szinte biztosan elmegy a vétel, ráadásul beszéd közben a hangminőség is pocsék. Hiába a beépített HSDPA-modem, elméletileg akár 7,2 megabites letöltési és 2 megabites feltöltési sebességgel, a 3,5G sebességet csak parkokban vagy más nyílt téren van esélyünk elérni, beltérben marad a 3G, de néha még az sem.

Összességében a T-Mobile Pulse egy olcsó, de gyatra minőségű okostelefon, amelyben papíron minden ott van, ami ma egy androidos készüléktől elvárható, de számos olyan hiányossága van, amin egy esetleges szoftverfrissítéssel sem lehet segíteni és a kivitelezés nem üti meg a 2009-ben elvárható szintet. Bármennyire is fáj ezt leírni, de ebben az esetben is igaz a mondás, hogy olcsó húsnak híg a leve. Kár.