Nem szeretnek enciklopédiát írni a nők
A Wikimedia Alapítvány által számos nyelven kiadott kérdőívre 175 ezer érvényes válasz érkezett, melynek eredményeiből múlt héten a buenos aires-i WikiMania konferencián hoztak nyilvánosságra elsőként adatokat.
A 175 ezer válaszadó közül 53 888 nyilatkozott úgy, hogy adott is már hozzá a Wikipedia szócikkeihez, ami 30,79 százalékos aktív közönséget jelent. Ez az adat nem szélsőséges, s nem is meglepő, teljesen érthető, hogy a felhasználók kétharmada csak kivesz a közösségi tudástárból, de nincs igénye, tapasztalata, tudása ahhoz, hogy hozzá is tegyen. Ami viszont már meglepő, hogy a közel 54 ezres mintán belül, mindössze 6814 nő akadt. Ez pedig csupán 13 százaléka a szerkesztők palettájának.
Pedig több a nő a neten is
A világhálón, akár globálisan, akár mondjuk Magyarországot nézzük, hosszú évekig a férfiak voltak túlnyomó többségben. Ez nyilván köszönhető annak, hogy az internet elsőként a műszaki érdeklődésűeket, a játékok illetve a pornográfia iránt fogékony embereket vonzotta. Az elmúlt évekre azonban \"emancipálódott\" az internet, sőt a nagy penetrációval rendelkező országokban a nők aránya rendre meghaladta a férfiakét az online tereken.
Ebben szerepe van annak, hogy több nő végez számítógépes munkát, több nő tölti napjait otthon, háztartásbeliként, kismamaként, illetve igaz csak néhány százalékkal, de a teljes populációban is több nő van mint férfi. A 13 százalékos részesedés viszont disszonáns bármilyen más összevetéssel, legyen az internetes kereső, általános hírszájt vagy közösségi oldal.
Nemcsak a húszéveseké a világ, de a Wikipedia igen
A felmérésből az is kiderül, hogy az átlagos válaszadó, vagyis az átlagos Wikipedia felhasználó huszonéves. A férfiak átlagosan 26, a nők átlagosan 24 évesek a közösségi enciklopédia felhasználói közül. Itt tehát nincs komolyabb eltérés. A Wikipedia szócikk szerkesztése iránti motiváció is hasonlóságot mutatott, hiszen nemtől függetlenül a válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy tetszik neki az ötlet, hogy tudást osszon meg másokkal és emiatt járul hozzá az írásokhoz, míg 69 százalék jelezte, hogy hibát talált, amit ki szeretett volna javítani.
A szerkesztők egyötöde rendelkezik egyetemi diplomával (19%), 4,4 százaléknak ennél is magasabb, Ph.D. fokozata van, míg a csak olvasók esetén az arány ennél alacsonyabb, 17 illetve 2,3 százalék ugyanebben a két kategóriában. A kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen területeken hogyan alakul a szerkesztői viselkedés. A technikai, tudományos szócikkeket jóval kevesebben írják, de ők valóban szakértői a témának, míg a földrajzi vagy helyfüggő oldalak esetén jóval több szerző van, s ezek nagy része inkább minősül laikusnak.
Folytatás novemberben
Azon emberek, akik a kérdőívet kitöltötték, de egyébként nem írtak még hozzá a Wikipediához (69%), többnyire arra hivatkoztak, hogy nem lenne idejük szerkeszteni, nem tudják hogyan kell módosítani a lapokat, illetve minden negyedik válaszadó fél, hogy hibát vét és bajba kerül emiatt. A meghökkentő férfi dominanciára tehát egyelőre nincs magyarázat, legalábbis a most nyilvánosságra hozott részadatok alapján. Novemberben a részletes jelentésből talán kiderülhet, hogy miért nem szeretnek enciklopédiát írni a nők.