A közösségi hálózatokat is szabályozná az EU
A Google Street View után több más online szolgáltató is kellemetlen helyzetben találhatja magát, ugyanis az Európai Bizottság 29-es számú munkacsoportja a térképszolgáltatással párhuzamosan a közösségi hálózatokra is rászáll. Az ok szintén a személyiségi jogok védelme, mivel a globális online szolgáltatók adatkezelési gyakorlata nem áll meg az EU tagállamok jogszabályaival szemben.
A 29-ek
A már-már hírhedtnek mondható 29-es számú munkacsoport, egy éppen 29 adatvédelmi és személyiségi jogi hivatalnokból álló testület, melynek tagjai az EU minden tagországából érkeztek, többek közt a magyar adatvédelmi biztos, Dr. Jóri András is ott ül. Hitvallásuk szerint egy sokkal precízebb és szigorúbb szabályozásra van szükség az állampolgárok jogainak védelmében, s többet kellene tenni azért, hogy a felhasználók adatai biztonságban legyenek a közösségi oldalakon is, ahol a szájt harmadik személy részére is kiadhatja azokat.
Az EU-s feszültség komoly problémákat okozhat a Facebook, MySpace, de akár az Orkut működésével kapcsolatban is, ugyanis ha az Unió valóban szigorításokat követelne meg, akkor az kihatna nem csak a közösségi hálózatra, de annak minden külső fejlesztőjére is. Az eredmény akár az is lehetne, hogy a Facebookra vagy bármely más platformra fejlesztő cégekre, amik alkalmazásokat hoznak létre, ugyanolyan szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznának, mint az európai vállalatokra, akkor is, ha azok az EU területén kívül működnek.
ARTICLE 29 DATA PROTECTION WORKING PARTY - Opinion 5/2009 on online social networking
Sziklaszilárd elvek
Egyelőre csak egy informális ajánlás szintjén van az ügy, melynek dokumentumait a 29-es munkacsoport még múlt héten eljuttatta a tagállamok kompetens hivatalaihoz, amiket tegnap már nyilvánosságra is hoztak, s az EU-s jogszabályalkotók asztalára is felkerült. A munkacsoport által felvetett gondolatok többsége azon a tényen alapszik, hogy a közösségi hálózati szolgáltatások, illetve az azokra alkalmazásokat készítő fejlesztők hozzáféréssel rendelkeznek a felhasználók személyes adataihoz, viszont nem rendelkeznek adatkezelői jogosítványokkal. Emellett szóba került még az érzékeny adatok és képek feldolgozása, a közösségi hálózatokon való hirdetés és direkt marketing kérdése, illetve a Google-t is meghátrálásra késztető \"adatok megtartása\" téma is.
A szabályozók véleménye szerint a felhasználók védve vannak a 27 tagállam szigorú személyiségi jogi törvényei által, melyek kimondják, hogy a weboldalaknak figyelmeztetniük kell a felhasználókat a privát szférát veszélyeztető kockázatokra, illetve korlátozniuk kell a szájtok azon képességét, ami a tagok származása, vallása vagy egyéb érzékeny adata szerint célozna hirdetéseket, üzeneteket.
A munkacsoport egy ajánlást is megfogalmazott, amivel a közösségi oldalak meg tudnának felelni az EU szigorának. Szerintük az oldalaknak alapbeállításként a legmagasabb biztonsági fokozatot kellene használniuk és lehetővé kell tenni azt is, hogy a harmadik fél általi adatkezelést maguk a felhasználók is megtilthassák. Emellett a szolgáltatóknak törölnie kellene a hosszú ideig inaktív fiókokat, illetve nem tarthatnának meg semmilyen adatot a felhasználóról azután, hogy az törölte regisztrációját. Utóbbival kapcsolatban nemrégiben a Facebooknak volt egy komoly csatája a felhasználókkal, az volt a fő kérdés, hogy a felhasználó által mások profiljában hagyott hozzászólásoknak törlődnie kell-e vagy sem.
Az amerikai cégek beletörődnek
A dokumentummal kapcsolatban már nyilatkozott a Facebook és a MySpace is. A Facebook szóvivőnője azzal nyugtázta az eseményeket, hogy \"ez egy fontos lépés, ami az iparág számára egyértelmű, gyakorlati útmutatásokat tartalmaz az EU-n belüli működéshez\". Illetve hozzátette azt is, hogy épp most vettek fel egy vezetőt, aki az európai személyiségi jogi ügyeket fogja kezelni a jövőben. A MySpace annyi mondott, hogy a cég már eddig is alkalmazta a személyiségi jogokkal kapcsolatos általános iparági normákat, s a jövőben is nyitottak maradnak az Európai Unióval való tárgyalásra.