Több, de olcsóbb termék cserél gazdát a hazai aukciós oldalakon
A versenyhivatal nem aggódik, hogy a magyarországi aukciós piac 90 százaléka közös tulajdonba került, s lehetséges, hogy nem is lenne oka rá, hisz az eggyé váló két cég, a Vatera és a TeszVesz közösen küzd saját a felhasználók biztonságáért és kényelméért. A szigorodó regisztrációs feltételek mellett titkos algoritmusok próbálják kiszűrni a csalókat.
Itt a piros, hol a piros
A hazai online aukciós piacon fél évvel ezelőtt felpezsdült az élet. A dél-afrikai Naspers médiaipari cég európai leányvállalatán keresztül 2008 októberében felvásárolta a Vaterát, miközben a Sanoma mellett résztulajdonos volt a TeszVeszben is. Ahogyan a HWSW már októberben megírta, a tranzakció tovább folytatódott, s decemberre a Sanoma tulajdonrészét is kivásárolta a Naspers, így a magyar piac 90 százalékát adó két legnagyobb aukciós oldal közös tulajdonba került.
A Gazdasági Versenyhivatal természetesen vizsgálja, hogy sért-e bármilyen versenyérdeket ez, de egyelőre úgy tűnik, legálisan dominálhatja a piacot az eggyé vált két szereplő, amely többek közt azzal védekezik a versenyjogi aggályokkal szemben, hogy az online aukció nem egy konkrét piac, hanem több egyéb alternatíva speciális metszete. Egyrészt a \"kosaras\" online boltok alternatívája, másrészt az egyszerű felhasználók közötti adás-vételben az apróhirdetés konkurenciája. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben az eBay nálunk is teret hódítana, akkor végleg nem lehetne kizárólagos szerepről beszélni, így a Vatera és a TeszVesz egy kézbe kerülése valószínűleg nem aggályos.
Nem megy egyik márka sem a süllyesztőbe
A jóslatok ellenére mindkét márka megmarad, s a módszerek harmonizálásán túl egyik szereplő sem veszíti el egyéniségét. Gerő Viktor, a Vatera Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a két cég ugyan eggyé válik, de a Vatera és a Tesz-Vesz márkák biztosan különállóan megmaradnak. Erre minden okuk megvan, ugyanis a Vatera 822 ezer, illetve a TeszVesz 717 ezer felhasználója között mindössze 25 százalékos átfedés van. Ugyan az eladói oldal többnyire képviselteti magát mindkét helyen, de a vásárlók között demográfiai eltérések is vannak. A TeszVesz indulásakor a Sanoma több olyan promóciót is indított, ami inkább a női felhasználókat érte el (például a Nők Lapja Cafén), így nem meglepő, hogy hosszútávon is megmaradt a női dominancia a TeszVeszen, míg a férfiak inkább a Vaterát preferálják.
32 ezer műszaki cikk
A felhasználói szokások is különbözőek, a Tesz-Vesz vezetői szerint a nők illetve a férfiak az interneten is úgy vásárolnak, mint élőben. A nők több terméket néznek meg, fórumokban csevegnek, órákig válogatnak, míg a férfiak célzottabb vásárlók, de több, nagy értékű terméket visznek el. Talán ezek a különbségek okolhatóak azért is, hogy a Vatera tavaly 12 milliárd, a TeszVesz viszont csak 3 milliárd forint átmenő forgalmat bonyolított, holott mindkét oldalon nagyjából havi 7500-8000 ügylet köttetik. Ebből 500 illetve 150 millió forint árbevételt realizáltak a cégek 2008-ban.
Eltűnt 1,3 millió darab aukció
A két cég összefonódása egy régóta terítéken lévő kérdést viszont azonnal megoldott. A fejlett aukciós piaccal rendelkező országokban szinte kivétel nélkül mindenhol volt már feltöltési díj, de a két domináns szereplő egyike sem merte elsőként bevezetni itthon, ezért nálunk sokáig ez elmaradt. A feltöltési díj lényege, hogy minden indított aukció (kivéve a minimálár nélküliek és a 0 forintról indulók) elindítása pénzbe kerül, a termék értékétől függően ez 5-40 forint között lehet, amit sikeres aukció esetén nem is kell kifizetni. A több száz, néha több ezer portékát akár évekig hirdető internetes zsibvásárosokat megrostálta ez az újítás és a terveknek megfelelően megtisztította a piactereket.
Voltak felhasználók, akiknek még 2006-ban indított és azóta ismételten visszatöltött aukcióik voltak aktívak, s többeknél sok száz termék aludt az adatbázisban. Nem is lenne ez probléma, ha ezeket el is adták volna, de ezeknél a felhasználóknál a sikeres tranzakciók száma minimális volt. A díj bevezetése előtt néha 2 millió felett is volt az élő aukciók száma a Vaterán, ami azóta 750 ezerre csökkent. Ezzel együtt a sikeres aukciók aránya a 3 százalékról 25-re emelkedett, miközben az összes tranzakciók száma változatlan maradt.
A Vatera szerint a feltöltési díj jól debütált
Gerő Viktor érvelése szerint a feltöltési díj hatására jobban kereshetővé válik a piactér, a felhasználók számára relevánsabb lesz a kínálat. Ha nem lenne feltöltési díj, akkor valószínűleg nyár közepén is síbakancsokkal lenne tele a sportrészleg, és a sok haszontalan kacattól nehezebb lenne megtalálni a vágyott termékeket. Egyes eladók ugyan átpártoltak kisebb oldalakra, de a Vaterán és a TeszVeszen is üzletszerűen kereskedő partnerek és a felhasználók is úgy tűnik maradtak.
87 ezer női és 85 ezer babaruha
Jelenleg a sikeres üzletek 50-55 százaléka fix áras, mondhatni webbolthoz hasonló típusú eladás. A gazdasági válság szele természetesen ezt a platformot is érintette, de érdekes módon érdemben nem változtak a fő számok, csak az eladások összetétele rendeződött át. A forint gyengülésével párhuzamosan eltűntek a külföldről termékeket behozó és itt továbbértékesítő seftelők, illetve inkább az olcsóbb, egyszerűbb, használt termékek váltak keresetté. A tranzakciók száma növekedett, értékük azonban csökkent. A tavalyi 100 százalékos árbevétel növekedés így ugyan nem ismételhető meg, de Gerő bízik a további dinamikus növekedésben.
Kevesebb legyen a csalás!
A közeljövő a Vetara és a TeszVesz számára egyaránt a biztonság fokozásáról szól majd, annak ellenére, hogy az online tranzakciók biztonsága már most is jobb számokat mutat, mint az offline vásárlásoké. A csalásokkal kapcsolatos eddigi reaktív stratégiákat proaktívra cserélik, a cél hogy megelőzhetővé váljanak a visszaélések.
A Tesz-Vesz az Allegro csoporttól átvett megoldást, a Vatera pedig ugyanennek a tapasztalatait sajátjaival kiegészítő egyedi adaptációt vezet be a felhasználói magatartások és a tranzakciók figyelésére. A rendszerek képesek lehetnek kiszűrni a gyanús eseteket, s kiegészítő adatközlésre kérhetik a kérdéses felhasználókat vagy előre figyelmeztethetik a lehetséges áldozatokat. Az automata szűrő kiemeli a gyanús felhasználókat.
A Vatera szerint abban az esetben is változik az eljárás, ha mégis megtörténik a visszaélés. Eddig az aukciós oldal tanúként szerepelt a jogi huzavonákban, de a későbbiekben a sértett felhasználó mellé szintén sértettként szállhat be, s maga is feljelentést tesz, hiszen az ő érdeke is sérül, illetve a felhasználó is nagyobb bizalommal indulhat neki az eljárásnak, ha a nagy szereplő is a háta mögött van.
Továbbképzés rendőrök számára
Emellett a Vatera együtt kíván működni a hatóságokkal is, hisz sok esetben a rendőrségi nyomozók nem értik az online tranzakciókat. Nem tudják mi az az IP-cím, nem értik a folyamatokat, s ezeket minden alkalommal egyesével kell megértetni velük. Épp ezért a Vatera egy kézikönyvet készít kifejezetten a rendőrség számára, illetve adott esetben továbbképzésekkel is segítené munkájukat.
A fenti folyamatok mellett az eladók kötelező bankkártyás azonosítása, illetve a nemrégiben debütált Abaquoos fizetési rendszer, illetve annak letéti számlás megoldása további biztonsági lépcsőket iktat be. Jelenleg Csupor Erik, a Vatera másik ügyvezető igazgatója szerint mindössze nyolc ezred százaléka az összes tranzakció közül a csalás, de ezt a számot tovább lehet még javítani.