A warez mentheti meg az elektronikus könyvolvasót
A múlt héten mutatta meg magát először a világ előtt az Amazon nagy kijelzős ebook-olvasója, a Kindle DX, de hiába ígéretes az új eszköz, ha az elődje eddig is kritizált 359 dolláros árát is megelőzve 489 dollárt kóstál majd az üzletekben. A 100 ezer forintos árcímke riasztó lehet, amikor ennyiért már komolyabb netbookot, vagy egy belépőszintű notebookot is kaphat a vásárló. Ráadásul az olvasó mellé a tartalmakért is fizetni kell. Egyes vélekedések szerint épp a warez mentheti meg a Kindle DX-et.
Ami lemásolható azt le is másolják
Ahogyan a korai időkben az MP3-lejátszók sikerét is az okozta, hogy a rájuk töltött zenék túlnyomó részét illegális forrásokból, ingyen szerezték be az emberek, úgy a Kindle DX sikerét is az garantálhatja, hogy a digitális tartalmak gond és persze költség nélkül többszörözhető, így a viszonylag magas ár megéri majd az egyetemistáknak is, akik eddig is igyekezték kikerülni a drága szakkönyvek megvásárlását, s gyakran a fénymásolószalonok profitját biztosították, ahelyett, hogy a szerzőt és a kiadót gazdagították volna.
A Kindle DX legnagyobb előnye, hogy a nagy kijelzője révén alkalmas tankönyvek, szakkönyvek, professzionális szaklapok, újságok megjelenítésére, sőt akár normál napilapok is kényelmesen olvashatóak rajta, ellentétben a kistestvérrel, amin leginkább folyószöveget, például regényeket lehetett kényelmesen lapozgatni. Ennek ellenére egyes véleményformálók önmagában kevés sikert jósolnak a DX-nek.
Az újságoknak ez nem fog menni
Három nagy újság fogott össze és kínál majd kísérleti jelleggel előfizetést a Kindle DX-re. A papírváltozatnál valamivel olcsóbb előfizetési díjért cserébe az olvasók elektronikusan kapják meg a tartalmat. A kiadónak viszont tiszta haszon a dolog, hisz eltűnik a terjesztési és nyomtatási költség. A felhasználók oldaláról viszont megkérdőjelezhető, hogy akarnak-e 100 ezer forintnyi dollárt plusz előfizetési díjat fizetni, amikor ugyanazt a tartalmat már évek óta elérhetik teljesen ingyen. Ha valaki ragaszkodik az ebook-olvasóhoz, akkor a DX esetében szintén ott a fejlett böngésző, amin ugyanúgy olvashatóak a weben megjelent írások, mint a nyomtatottból átmentettek. Az újság piac tehát veszett fejsze nyele.
A másik komoly lehetőség az Amazon számára, hogy az oktatásra koncentrál, hiszen a kezében van a tökéletes tankönyv, ami vékony és könnyű, mégis milliónyi oldalnyi szöveget bír el, képeket tud megjeleníteni, sőt már jegyzetelni is lehet rá. A hallgatóknak szintén tetszeni fog az ötlet, hogy nem kell nehéz könyveket cipelniük magukkal, sőt soha nem hagyják otthon egyik jegyzetet sem, mert mind fel lenne töltve az elektronikus olvasóra.
Kevesebb kényelem, több praktikum
Igaz, cserébe fel kell adni a papírkönyvek könnyű lapozhatóságát, s akármilyen ergonomikus a Kindle felülete, nem kényelmes oda-vissza pörgetni a hatodik és a tizennegyedik fejezet közt, s aláhúzgálni a lényeges szövegrészeket. Egy igazi könyvben akár egy ceruzával, akár egy kiemelővel külön erőfeszítés nélkül, az olvasással párhuzamosan lehet jegyzetelni illetve jelölni. Ugyanez egy elektronikus eszközön egyelőre egy joystickkel és billentyűkkel érhető el. Ezt a problémát később nyilván megoldja majd egy jól működő érintésérzékeny kijelző.
Alapjában véve tehát az oktatásban is bukott ügy lenne a Kindle DX, de egy valami mégis a csúcsra emelheti. Az egyetemi tankönyvek nagyon drágák, csakúgy az Egyesült Államokban, mint itthon Magyarországon. A TechCrunch szerint évente több mint 1200 dollárba kerülhet megvásárolni a szükséges szakirodalmat, melyek többsége három hónapnál vagy egy szemeszternél tovább nem is érdekes. Az intézmények nem vásárolják vissza ezeket, maximum online szolgáltatásokon keresztül lehet üzérkedni velük, ezzel spórolva össze a következő féléves adagra valót.
A warez fellegvárába beszabadul az elektronikus könyv is
Az egyetemisták viszont biztosan nem riadnak vissza a kalózkodástól, ahogyan nem tették ezt a zenék, filmek vagy programok esetében sem. Mindenki tudja, hogy a warez és a fájlcsere fellegvárai minden esetben az egyetemek, szerte a világon. A tankönyvek esetében is globális probléma a szerzői jogoké, hisz mióta létezik fénymásoló, azóta sokan választják az akár több tízezer forintba kerülő könyvek párszáz, párezer forintba kerülő fénymásolását. Miért ne harapnának rá a hallgatók arra a lehetőségre, ha ugyanezt megtehetnék elektronikusan, a kollégiumi szobájukból, ingyen és ráadásul jobb minőségben?
Az elektronikus könyvekkel való kalózkodás eddig is szerepelt a szerzői jogi aktivisták fókuszában, de egészen eddig egy mondvacsinált kérdés volt. Monitoron kényelmetlen és fárasztó az olvasás, nem életszerű, hogy valaki több száz oldalt LCD-fénybe burkolózva rágna át. A nagyméretű Kindle megérkezésével viszont végre elérhetővé vált egy olyan eszköz, amire érdemes lopni.
A 10 dolláros ponyvaregényekre a legtöbb ember nem sajnálja a pénzt, de mikor ennek többszörösét kell kifizetni egy vizsgára felkészülés érdekében, akkor sokaknak eltűnnek a morális aggályai. Ha ez valóban így van, akkor a Kindle DX óriási siker lesz, s olyan ütemben terjedhet el, mint a szintén egyetemi projektént indult Facebook.