Élet a Sony Ericsson Xperia X1-gyel
Az X1-et több mint egy hónapig nyúztuk. Bizonyított internet-terminálként, telefonként, szórakoztatóközpontként, navigációs eszközként. Az agyonreklámozott, csillogó funkciók és a sokat kritizált hibák szinte soha nem számítanak, cserébe a készülék számos rejtegetett meglepetéssel szolgál hűséges és barkácsoló kedvű felhasználóinak.
A vasálarcos
Külsőre nyilván nem kell bemutatni az X1-et, mindenki megcsodálhatta már videókon, képeken, de kézbevéve sem okoz csalódást. A fémház robusztus kivitele, a telefon 161 grammos tömege pozitív élmény lesz azoknak, akik a legtöbb készüléket gyengének, törékenynek érzik. A teszt során néhány apróbb baleset érte az X1, de még az asztalról leesés sem kottyant meg neki, csak a hátlap és az akkumulátor ugrott le róla.
[+] Sony Ericsson Xperia X1: Első érintés
A kicsúsztatható billentyűzet mechanikája finom járású és strapabíró. Az egyetlen baj vele, hogy még bezárt állapotnál sincs fix állása, így a telefon elfordításakor -- például fényképezéskor -- szét akar csúszni. A kijelző és a billentyűzet is egy milliméternyire be van süllyesztve a készülék síkja alá, ezért az X1 összeszedi az összes koszt, ami a nap folyamán a zsebünkben vagy kezünkön megfordul. Ha az érintőkijelzőt kézzel is nyomkodjuk, az ujjainkról a zsír és kosz a képernyő szélein halmozódik fel, amit legalább hetente érdemes alaposan letisztítani, különben nagyon lelakottnak tűnik majd a gép.
Az előlap fényes fekete, illetve az oldalak krómszínű borítása bírja a gyűrődést, apróbb karcolásokat is alig szedtek össze. A leszedhető hátlap mattfekete festése viszont a napi használat mellett is gyorsan kopik, karcolódik, egy idő után akár érdemes lehet teljesen lecsiszolni, hogy legalább az alsó szürke szín látszódjon egységesen.
A gombok használata kényelmes, egy és két kézzel is jól használható az X1, bár a napi rutin megszerzéséhez legalább két hét kell még talán azoknak is, akik korábban is Windows Mobile-t használtak. Sok kritika érte a QWERTY billentyűzetet is, hogy kényelmetlen írni rajta, ami nem igaz. Akinek nagyon nagy keze van, annak talán akadhatnak problémái, de egyébként két ujjal annyira pörgősen lehet SMS-ezni, hogy folyamatosan azt vettem észre, hogy már rég elhagytam a 160 karaktert és már a harmadik üzenetnél járok. Akit zavar, hogy nincs alapból magyar ékezet, az legyen türelmes, az ékezeteket a magánhangzó beírása után egy váltógombbal lehet elővarázsolni.
A hardverhez tartozik még az akkumulátor és a töltés is. Az 1500 mAh-s telep akár napokig is elég lehet, de aki sokat netezik, e-mailezik, játszik és sokat telefonál, annak sem kell aggódnia, naponta egyszer elég tölteni az X1-et. A problémák akkor kezdődnek, ha a készülék kikapcsolásig merül, ugyanis hiába a szabványos mini-USB csatlakozós kábel, a töltés csak akkor indul el, ha a telefon be van kapcsolva. A kikapcsolt X1-et kizárólag a saját, gyári, Sony Ericsson címkés vezetéke és adaptere tudja bebikázni.
Napi ajánlat
Az okostelefonok legnagyobb erőssége, hogy az SMS-küldés és telefonálás mellett számos más dologra is képesek -- sajnos sok tervező elfelejti, hogy elsősorban mégis ezekre szokás használni őket. A legnagyobb félelmem az volt, hogy a kezelőfelület nem lép túl a Windows Mobile betegségein. Ugyan lehetséges egyedi felületeket húzni az operciós rendszerre, és az interneten több elérhető shell és azok telepítésére vonatkozó leírás is elérhető, a 160 ezer forintos árért egy gyárilag is jól használható rendszer várnánk.
Az agyonreklámozott X-Panel ebből a szempontból határeset. Alapjában véve használható, de praktikusnak, kényelmesnek semmiképp nem mondható. Egy shell esetében a leghálásabb, ha az alap operációs rendszert csak nagyon ritkán látjuk, ami a Sony Ericsson gyári felületével kapcsolatban nem igaz.
A normál Windows "Today" menüt az X-Panel gomb megnyomásával lehet átváltani a saját lapokra, amik közül egyszerre maximum kilenc lehet aktív a kiválasztó felületen. Mostanra már millió helyről összeszedhető az információ a gyári panelek lecseréléséhez, aki a HTC TouchFlo 3D felületébe szerelmes, annak sem lesz nehéz dolga, de a hivatalos források is kecsegtetnek használható darabokkal. Több teszt említi, hogy ezen a képernyőn állóból fekvő nézetbe váltáskor szaggat az animáció. Ez igaz, viszont az is, hogy egy hónap alatt egyszer sem jutott eszembe a skinválasztó menüben kicsúsztatni a qwerty billentyűzetet. Kétségtlen, a készülék szoftverének optimalizálása nem tökéletes, de a legtöbb meghurcoltatás olyan dolgok miatt érte a mobilt, ami nem életszerű.
A gyárilag telepített panelek közül a napi használatra tervezett darab egy jól konfigurálható információs oldal, ahová az órán és naptáron kívül RSS-olvasót és parancsikonokat is elhelyezhetünk. Az egyetlen probléma, hogy a túlzó vágyaknak hosszú töltési idő az eredménye. Miután 4-8 ikont és egy RSS-feedet raktam a panelre, a használhatatlanságig lassult, illetve néha egyáltalán be sem töltődött.
A közösségi hálózatok korában nem meglepő, hogy alapból telepítve, illetve letölthetően megtalálható a Google és Windows Live eszköztára, illetve egy Facebook-kliens is. A Google-panel nem nagy durranás, gyakorlatilag egy keresőt kapunk, kiegészítve a Picasa, Gmail, Calendar és Maps ikonnal, melyek megnyitják a böngészőt: a Gmail kezelése visszalépés a Java-alapú klienshez szokottaknak, az egyedüli jól sikerül szolgáltatás itt a Maps, ami kézre áll, gyors és látványos is.
A Windows Live alapjában véve hasonló megoldás keresővel és a Live többi, mobilon is elérhető funkciójával, de a Live Messenger például hiába jelentkezett be, a kontaktlistát nem szinkronizálta és a bejövő üzeneteket sem jelenítette meg. A Facebook viszont nagyon trendi, gyors és áttekinthető felületet készített, aki nem bír élni anélkül, hogy a barátairól ne tudja, hogy épp mit csinálnak, vagy Facebookon keresztül kommunikál, annak kötelező darab, a többieknek felejtős.
A multimédiás részlegen három panelt találunk: rádió, médialejátszó és képnézegető. Mindhárom működik, de messze nem praktikusak. A lejátszást nem lehet innen háttérbe küldeni, a slideshow közben kikapcsolt a képernyő háttérvilágítása és a kezelőfelület miatt picike lesz a megjelenített fotó. Egy külön indított Media Player vagy bármely saját telepítésű médialejátszó hatékonyabb megoldás, ezeket a paneleket a kipróbáláson kívül máskor eszembe sem jutott megnyitni. Tipikus kényszermegoldásnak tűnik mind a három.
[oldal:Kellenek a külső alkalmazások]
Hála a 3rd party-nak
Ami kimenti az X1-et a csávából, az az SPB Mobile Shell, mely igazi mobiltelefont varázsol a Windows Mobile felületből. Csábítóan helyes menük, szép animációk, könnyen nyomkodható, nagyméretű gombok, logikus elrendezés. Enélkül nem érdemes beszélni az X1 menüjéről. A teszt során ezzel és nélküle is használtam a telefont, a különbség ég és föld. Nem értem, hogy miért nem volt képes a svéd-japán gyártó egy legalább ilyen kezelőfelületet gyárilag beépíteni.
Abban bízni, hogy a felhasználók megoldják maguknak, rossz hozzáállás. Igaz, a shell is csak a felszínt szépíti, gyakorlatilag bármit csinálunk, újra a Windows felületein találjuk magunkat -- szerencsére a telefonkönyvet lecserélték, az üzenetküldés pedig a Windows Mobile 6.1-ben kifejezetten használható.
Aki szeret barkácsolni, aki számítógép mellett nőtt fel, aki cfg-fájlokkal álmodik, aki szeret pepecselni a beállításokkal, az nagyon elégedett lesz az X1-gyel, mert vagy képes kezelni a régivágású felületeket is, vagy hegeszt magának egy saját igényekre szabott kombinációt. Aki viszont nem bitekkel kel és fekszik, annak az Xperia X1 idegen marad. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez egy számítógép, melyen Windows operációs rendszer fut annak minden előnyével és hátrányával együtt. A hátrányai közt az elavult kezelőfelület az érdekes, előnye viszont, hogy teljesen testreszabható, millió program létezik hozzá ingyenesen és pénzért is, mindenki azt varázsol belőle, ami neki tetszik, illetve a vállalati kommunikációs rendszerekkel is jól együttműködik és márkafüggetlenül kompatibilis.
Külső segítség
A windows-os háttér a grafikus az alkalmazások szintjén is komoly előny. A tesztek során három program nyert volna különösen ajánlott plecsnit, ha a HWSW használna ilyet: Opera Mobile, Skype és az iGo 8. Az Opera mobilos böngészője előretelepítve is megtalálható volt a készüléken, a weboldalak betöltése gyors, a megjelenítés többnyire hibamentes. A 800x480-as felbontásnak köszönhetően pedig az élesszeműek akár zoom nélkül is beleolvashatnak a szövegekbe.
A Skype Windows Mobile-ra készített változata a cikk megírásának pillanatában még csak bétaként érhető el, de a hírek szerint hamarosan ez változni fog. A bétaság olyan hibákban nyilvánul meg, hogy a Skype-ot adatkapcsolat nélkül végtelen hibaüzenet fogad, amiből csak soft resettel lehet kiszállni. Ezt az egyet leszámítva viszont tökéletesen működik a készüléken a VoIP telefonprogram kliense. Ehhez természetesen nem rossz az sem, hogy a Wi-Fi adaptere is jól teljesít, ahol egy nagyobb antennával rendelkező notebookkal van jel, ott az X1-gyel is lesz.
Alapbeállításként a Windowsban minden Wi-Fi kapcsolat energiatakarékos módban van, de amennyiben valósidejű alkalmazásokat használna valaki, akkor a minőségen vagy az elérhető távolságon sokat dob, ha "Maximum Performance" módba kapcsol át. Sajnos egy fontos dolgot szintén nem tud a program, a hívásokat nem kihangosítva, hanem a normál hangszóróra irányítva kezelni. Zajos helyen így fülhallgató használata javasolt, de ezt leszámítva egy profi Skype-telefont is kap az Xperia-vásárló.
PDA eladó!
Aki korábban beruházott egy Nav N Go iGo 8 szoftverre, annak tökéletes útitársa lesz a Sony Ericsson okostelefonja. A kulcsszó a 800x480-as WVGA felbontás: a 3 hüvelykes kijelző ugyan kicsinek számít, de cserébe részletes, tetszetős megjelenést kapunk az iGo-tól (is). Az 528 MHz-es QualComm processzor általában zökkenőmentesen birkózik meg ekkora felbontással is, az iGo 8 kezelőfelülete gyors, nem szaggat, a navigáció közben szintén simán mozog. Ebből is látszik: az X-Panel nem azért akadozik, mert gyenge a vas.
Mivel a telefonban új generációs, alacsony fogyasztású Sirf III-as GPS-chip, illetve aGPS-funkció, illetve egy QuickGPS nevű kiegészítő (letölti a műholdak pályaadatait egy hétre előre) is helyet kapott, ezért a helymeghatározás villámgyorsan indul és végig pontos marad: hidegindítás után 8-10 másodperccel már látjuk a koordinátákat. A korábbi 400 Mhz-es Intel XScale processzoros PDA után a tervezési idő is érezhetően rövidebb, illetve a POI-k betöltése is gyorsabb.
Egyelőre az X1 nincs a hivatalosan támogatott készülékek listáján, de korábban Mohos Zoltán (Moha bá), a Nav N Go senior tanácsadója is azt mondta a HWSW-nek, hogy szándékosan hagyták plain text formátumban a konfigurációs fájlokat, azokat bárki szabadon módosíthatja, nincs jogi következménye. Barkácsolni kell tehát, hogy az iGo fusson az X1-en, de megéri.
Eredményhirdetés
Az Xperia névre azt mondták, hogy mindig valami meghökkentőt takar majd a Sony Ericsson jövőbeni portfoliójában. Ez elsőre sikerült is. Egy látványos okostelefon kaphatta az X1 nevet, melyről a laikusok is láthatják, hogy nagyon XXI. századi. Sajnos az operációs rendszere örökölte az előző évezred hangulatát, ami valóban az egyetlen negatívuma a készüléknek. Elég az persze, hiszen sokaknak ez megkeseríti a mindennapi használatot. "Nőknek és gyerekeknek" nem való, csak olyan ember válassza magának, aki hajlandó külön erőfeszítéseket tenni a mobilja megregulázásáért.
Az X1 ára elsőre rémisztő lehet azoknak, akik csak egy mobilt látnak benne, de 160 ezer forintért egy számítógépet, navigációs eszközt, VoIP-telefont és egy kézi játékkonzolt is kapunk, ráadásul trendi kivitelben. Egy komolyabb adatcsomag nélkül használni nem érdemes, hiszen ezer szálon kapaszkodna a világhálóba, a Wi-Fi-re korlátozása pedig méltatlan a készülék számára. Aki egy olyan üzleti készüléket szeretne magának, amiben van némi izgalom, stílus és vagányság, annak tetszeni fog az Xperia X1. Aki inkább játékszert kíván, az vegyen iPhone-t, aki pedig feszesebb üzleti készüléket, az Nokia E71-et vagy Blackberryt.
Véleménye van?