Egyre rosszabb Magyarország infokommunikációs versenyképessége
Idén is Dánia és Svédország vezeti a Világgazdasági Fórum infokommunikációs fejlettségét mérő listáját . A korábbi bronzérmes Svájc az az ötödik helyre csúszott vissza, helyét a dobogón az Egyesült Államok vette át. Hazánk 2007 óta egyre hátrébb csúszik ezen a listán, két éve még a 33. helyen állt, tavaly a 37. helyet szerezte meg, a legfrissebb jelentés már csak a 41. helyre teszi.
A Világgazdasági Fórum és az INSEAD a Cisco Systems támogatásával immár nyolc éve készíti el a Global Information Technology Report című jelentést, amely idén minden eddiginél több, 134 országot rangsorol informatikai versenyképességük szerint, több tucat szempontot figyelembe véve. A vizsgált szempontok között van például a szélessávú penetráció, az oktatás, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások vagy az innovációs képesség.
Magyarországon jelentősen magasabb a szélessávú penetráció, mint a régióbeli szomszédoknál, sőt, még a hasonló jövedelemmel rendelkező országoknál is kedvezőbb az elterjedtségi mutató, ám jelentősen elmarad a hasonló lélekszámú ICT "Best Practice", azaz a legjobban teljesítő országokétól. Az infokommunikációs fejlettség terén a környező országok közül Ausztria, Szlovénia és Csehország is megelőzi hazánkat, a számokban mélyebbre ásva látszólag azért, mert ezekben az országokban a lakosság és a vállalatok egyaránt jobban kihasználják az internet adta előnyöket, azaz nem elég csupán a hozzáférés lehetősége, azzal élni is tudni kell.
Nem elég a szélessávú infrastruktúra, használni is kellene
Fogyasztói oldalon az oktatási rendszer hiányosságai és a vásárlók tájékozatlansága látszik a legégetőbb problémának a jelentés szerint. Vállalati területen az innovációs tevékenység hiányát, a kutatás-fejlesztésre fordított büdzsék szűkösségét emeli ki a felmérés, illetve a versenyképességet korlátozó problémának látszik az is, hogy kevés a helyi piaci szereplő, illetve hogy a vállalatok nem oktatják dolgozóikat megfelelően az ICT-eszközök használatára.
A jelentés szerint hazánknak kormányzati szerepvállalás terén is jelentős lemaradásban van, beleértve a kormányzat ICT-ösztönzési politikáját, a jogi és az adózási környezetet, az elektronikusan hozzáférhető kormányzati szolgáltatásokat, vagy éppen magának a kormányzatnak a fogékonyságát a fejlett ICT-technológiákra és eszközökre. A kutatás szerint az ICT-piaci verseny relatív hiánya is rontja az ország versenyképességét, amely részben az üzleti, részben pedig a jogi és szabályozási környezetre vezethető vissza.
"A hálózatos gazdaságra leginkább felkészült országok fejlődésében, beleértve többek között a skandináv államokat, Szingapúrt és az Egyesült Államokat is, nagy szerepet játszott az a tény, hogy a nemzeti programokban következetesen kiemelt figyelmet szenteltek az oktatás fejlesztésének, az innovációnak és a széleskörű infokommunikációs hozzáférés biztosításának" --mondta Irene Mia, a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Hálózatának vezető közgazdásza, a jelentés társszerkesztője. "Mind az állami, mind a magánszektor vezetői számára fontos jelzés, hogy ne tévesszék szem elől az infokommunikációt, amely válságos időkben a növekedés és a versenyképesség egyik motorja lehet."