A Google is csatlakozik a Microsoft ellen indított uniós vizsgálathoz
Ugyan Európában a Firefox meggyőző 31 százalékos részesedéssel rendelkezik a böngészők piacán, az Európai Bizottság továbbra is trösztellenes vádakkal stresszeli a Microsoftot a Windowsba épített Internet Explorer miatt. Ez természetesen csak feltüzeli a riválisokat, így az Opera és a Mozilla Alapítvány mellett most már a Google is támadja a redmondiakat.
Bagoly mondja verébnek
A Google maga is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy antitröszt ügyekbe keveredjen, de ez nem gátolja meg abban, hogy az Európai Bizottság előtt emelje fel a hangját a Microsoft erőfölénnyel való visszaélésével kapcsolatban. Sundar Pichai, a Google alelnöke, illetve a Chrome böngészőért felelős termékmenedzsere blogjában azt írja, hogy "A Google úgy hiszi, hogy a böngészőpiac továbbra sem versengő, ami visszatartja az innovációt a felhasználók elől".
A Chrome tavaly mutatkozott be egy hirtelen bejelentést követően, de azóta sem volt képes jelentős piaci részesedést szerezni, amit ezek szerint a bebetonozódott piacra fog, s nem arra, hogy a felhasználóknak valójában nem volt igénye a termékre. Mégis, a norvég Operát fejlesztő apró magáncég és a 31 százalékos második helyezett Firefox-ot képviselő Mozilla Alapítvány után a Google is felemelte a hangját a Microsoft ellen, habár böngészőpiaci súlya egyelőre nemigen van, de a másik két szereplőhöz képest jobban finanszírozott, hangosabb, ami megváltoztathatja a támadások amplitúdóját.
Habár a Google képviselő is azt írja, hogy még nem látja, mivé fejlődhet ez a vizsgálat, mindenesetre a külső harmadik félként való belépéssel jogilag is biztosítva van, hogy a cég betekintést nyerhet az Európai Bizottság elé kerülő dokumentumokba, illetve véleményt is formálhat, saját megoldási javaslatokért lobbizhat, gyakorlatilag a tárgyalóasztal mellett is keresztbe tehet riválisának.
Böngészőpiac Európában (2008. szeptember)
Az európai szabályozó testület januárban emelt vádat a Microsoft ellen, amiatt, hogy az Internet Explorer beépítése világ PC-inek 95 százalékán futó Windows operációs rendszerébe nem más, mint visszaélés a piaci fölénnyel. Amennyiben a vádak megállnak, akkor a Microsoft egy újabb vaskos pénzbüntetésre számíthat, illetve arra, hogy el kell távolítania a böngészőjét az operációs rendszerből, hiszen így egyelő esélyekkel indulna mindenki.
Mindent bele?
Felvetődhet persze a kérdés, hogy amennyiben nem lenne integrált böngésző egy operációs rendszerben, akkor vajon mivel töltenék le a felhasználók a számukra megfelelő programot. Talán erre az összefüggésre jött rá a Mozilla Alapítvány is, hisz ők már azért harcolnak, hogy a Firefox is legyen része a Windows különböző változatainak. Ezek után persze jelentkezhetnének a Skype, az ACDSee, a PowerDVD vagy a Photoshop gyártói, hogy ők is úgy érzik, méltatlanul maradtak le a Windows telepítőlemezről.
A szabad böngészőválasztás minden felhasználó számára adott, s a statisztikákból jól látszik, hogy a tudatos illetve a hozzáértő fogyasztók élnek is ezzel a lehetőséggel. Az európai 31 százalékos átlaghoz képest a HWSW olvasók például 59 százalékban használnak Firefoxot, de a Chrome-ra is 3 százalék szavaz. Ez utóbbi viszont bizonyítja, hogy a Chrome a kritikusan gondolkodó közönség előtt sem aratott sikert, hiszen egy informatikai lap olvasóit feltételezhetően nem láncolja meg az előre telepített böngésző.
Peresztegi Zoltán, a Google Magyarországi képviselője a HWSW kérdéseire a Chrome elterjedtségével kapcsolatban azt mondta, hogy "A Chrome-ot úgy terveztük meg, hogy az átlagfelhasználó számára sokkal jobb böngészési élményt nyújtson, mint bármelyik versenytársa. Persze 2009-ben, amikor számos más böngésző is könnyen elérhető és letölthető, jóval nehezebb meggyőzni őket a váltásról, mint akár az évtized első felében. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez egy nagyon friss termék, az 1.0-ás verzió még csak 2,5 hónapja érhető el.
Kérjük, fáradjon a kasszához
A vádakra való reagálásra a Microsoftnak két hónapja van, s az Európai Bizottság ezt követően hozhat majd döntést. A redmondi cég természetesen meghallgatást is kérhet, s megpróbálhatja meggyőzni a politikusokat arról, hogy nincs igaza a riválisoknak. Korábban ez nem sikerült, korábbi antitröszt-ügyekben, például a Windows Media Playerrel kapcsolatban 2 milliárd eurót volt kénytelen büntetésként befizetni.