A magánszemélyek védelmére fókuszál az új spamtörvény
Jelentős változásokat eredményez a kéretlen reklámlevelekkel kapcsolatos törvényi szabályozási háttérben a múlt héten életbe lépett, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII szóló törvény, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (jogi szakzsargonban Ekertv., máshol spamtörvény) szintén múlt héten életbe lépett módosítása.
A reklámok egyik válfajára, az elektronikus hirdetésekre vonatkozó általános rendelkezések múlt hétfőtől részben a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénybe (Grtv.) kerültek át, míg a további, kifejezetten az elektronikus hirdetésekre és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) ezzel kapcsolatos eljárásával összefüggő rendelkezések továbbra is az Ekertv.-ben maradnak.
Lényeges változás, hogy a fogyasztók védelme érdekében ezután más megítélés alá esik, ha a címzett természetes személy, illetve, ha nem az: szeptember elsejétől a kifejezett és előzetes hozzájárulással küldhető reklámokra vonatkozó korlátozások csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a címzett természetes személy.
Ezért az NHH Hivatala az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást természetes személy részére küldött elektronikus hirdetések esetében, a természetes személyek által benyújtott kérelmek alapján folytatja le, azaz elsősorban a magánszemélyek védelmét látja el. Ez a gyakorlat egyezik a legtöbb uniós tagország joggyakorlatával -- azaz a törvényi szabályozás a magát megvédeni csak a hatóság közreműködésével képes, netán alulinformáltságuk miatt hátrányos helyzetben lévő magánszemélyek érdekeinek próbál érvényt szerezni.
Az NHH Hivatalának közleménye szerint a hatóság ezután is fogadja a cégek, vállalkozások részére küldött kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos beadványokat, ezekkel kapcsolatban eljárási kötelezettsége azonban nincs, mérlegelési jogkörében eljárva dönthet arról, indít-e eljárást. A mérlegelésnél a Hivatal figyelembe veszi többek között, hogy az adott hirdetővel szemben hány bejelentés érkezik, illetve, hogy zajlott-e korábban eljárás ellene hasonló ügyben.
Az elektronikus hirdetések küldésével kapcsolatos egyéb rendelkezések lényegében nem változtak, azaz a Hivatal a bejelentés során minden esetben egyebek mellett megvizsgálja, hogy kértek-e előzetes beleegyezést a reklámlevél küldéséhez, egyértelműen azonosítható-e a küldő, le lehet-e iratkozni a reklámlevélről.