Európa továbbra is bízik a legversenyképesebb régiói címben
A Lisszaboni Szerződés után öt évvel Európának be kellett látnia, hogy nem sikerült a leggyorsabban növekvő fejlett régióvá válnia, hanem éppen ellenkezőleg -- egyelőre legalábbis. A helyzetértékelést óta eltelt újabb három év után sem tett le azonban a kontinens vízióiról, és céljai elérése érdekében a következő évek során 557 millió eurót fordít infokommunikációs technológiai kutatás-fejlesztésekre.
Álomszerű víziók és hangzatos, ám meglehetősen általános célkitűzések helyett konkrét célokra és cselekvési tervre van szüksége az Európai Uniónak, hogy tíz éven belül a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága lehessen -- hangzott el a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform és az eMobility Európai Technológiai Platform által szervezett, „Platformok az ICT jövőjéért” című nemzetközi konferencián. A konferencia előadásai az operatív teendők helyett ennek ellenére ismét a túlzó általánosításokat emelték ki, mint a 2015-ig általánosan elterjedő 100Mbps-nél nagyobb sávszélességek vagy a nagyon távoli 2020-ra megjelenő "új generációs" internet.
A jövőkutató előadások gyakran hozzák fel az egészségügyet, mint az informatika által megújuló területet: a súlyos betegek és rászoruló idősek ellátásában komoly szerepe lehet a távfelügyeletnek és az online diagnosztizálásnak, automatizált riasztásoknak. A másik kedvelt téma a közlekedésmenedzsment, ahol a fejlett informatikai rendszerek az autóforgalom figyelésével valósidőben hangolja össze a lámpák működését a legoptimálisabb módon, de felmerült, hogy a járművek akár emberi beavatkozás nélkül is képesek lesznek eljutni egyik helyről a másikra. Ugyan elméletben ez utóbbihoz is rendelkezésre áll minden tudás, de egyelőre a digitális írástudatlanság, elektronikus kereskedelem és közigazgatás hiányossága, és a meglévő hálózatok menedzselése is elegendő megoldandó problémát jelentenek.
"Az Egyesült Államokat akkor érhetjük utól, ha képesek vagyunk elszakadni álomszerű vízióinktól [...] Európának konkrét célok és konkrétan meghatározott megvalósítási folyamat beazonosítására van szüksége" - mondta el Pukler Gábor, a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform elnöke. Ezen célok elérésben fontos szerp jut az Európai Unió által életre hívott technológiai platformoknak, melyek az ICT-iparág legfontosabb szereplőit fogják össze.
A multinacionális cégektől, a KKV és az egyetemi kutató-fejlesztő központokig bezárólag közös feladatuk van, mégpedig szoros együttműködésben gazdaságélénkítő hatást kifejteni az infokommunikációs megoldások révén. Ha az EU szeretne kutatás-fejlesztésben a világ központi szereplője lenni, akkor az ötleteken túl megfelelő forrásráfordításra is van szükség. Ezen célok elősegítésére az EU az FP7-es keretprogram részeként 557 millió eurónyi támogatást oszt majd szét hálózatfejlesztési kutatásokra, internetes szolgáltatások fejlesztésére, valamint a hálózatos média, internetbiztonság, szoftver és virtualizáció területeken is.
Magyarországon is terítéken vannak az ICT témájú K+F projektek, sőt 2001 és 2008 között a magyar állam összesen 35,5 milliárd forintnyi támogatást nyújtott ilyen témában. Ebből 2,8 milliárdot kaptak a mobil- és multimédiás tartalomfejlesztési projektek, 2,2 milliárdot az e-egészségügy, 1,3 milliárd forintot az intelligens közlekedés. A támogatások mértéke az elmúlt négy évben dinamikusan nőtt, illetve a 2008-ban létrejött Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform is azt a célt tűzte ki, hogy segíti az iparág hosszútávú stratégiájának létrejöttét.
Az összefogás komoly potenciállal rendelkezik, hiszen már most 40 szervezet csatlakozott. Multinacionális cégek közül például az Ericsson, a HP és a Sun Microsystems, a telekommunikációs szolgáltatók közül a Magyar Telekom és a GTS-Datanet, hazai egyetemek közül a BME, ELTE, PPKE, illetve a PE, de nem maradtak ki az innovációban erős kis- és középvállalkozások sem, mint az Innomed, Adverticum, Port.hu, Cellum vagy az AITIA.
A konferencia előadásainak témái a jövő lehetséges perspektíváit igyekezett összegyűjteni, s a szervezők által legfontosabbnak gondolt négy tematikában elmélyedni. A kutatás-fejlesztésre épülő platformok politikai szerepe mellett külön blokkot kapott a mobil- és vezetéknélküli technológiákra épülő iparág fejlődéséért küzdő eMobility platform is. A délutáni előadásokon Magyarország helyzete került fókuszba, elhangzottak előadások többek közt a mobil- és fix szélessávú piac középtávú jövőjéről, a hazai multimédiás- és mobilalkalmazások fejlesztéséről, illetve piaci perspektíváikról is.
Szóba kerültek konkrét, már futó projektek is, melyek közül több még idén lezárul, eredményeket hozva természetesen. Lemák Gábor, a MM Platform irodavezetője példaértékű projektként kiemelte az ELTE kezdeményezésében lezajlott fejlesztést, mely a virtuális világot hivatott összekapcsolni a valósággal. A program eredménye egy olyan háromdimenziós virtuális tér, melyben a résztvevők fizikailag mozoghatnak, anélkül hogy az ábrázolt környezetet valójában létre kellene hozni, vagy el kellene jutni oda. Az akár egész Európában eladható ötlet hasznos lehet az autótervezőknek, akik a 2D-ben látott modelleket pillanatok alatt kivetíthetik, hogy lássák hogy nézne ki elkészítve, az orvosi konzíliumok során is jól jönne, de már jelenleg is használják az ELTE asztrofizikus hallgatói a csillagok tanulmányozására.
További projektek is a kész állapot felé közelednek, mint a BME és a Magyar Telekom mobiltelefonokba szánt biometrikus azonosítórendszere, ami egy arcfelismerőn alapul, szintén a BME fejlesztése, de az [origo]-val közösen egy közösségi ajánlórendszer az IPTV felületekhez, illetve a Virgo Systems gondozásában készülő közösségi hálózat alapú eLearning rendszer is jó úton halad.
Mikrovállalkozások, garázs start-up fejlesztőcégek számára is beszámolhattak a konferencián bíztató dolgokról, hiszen jövőre High-tech Zone néven egy minden elérhető vezetéknélküli- és mobiltechnológiát felvonultató valós tesztkörnyezetet hoznak létre Budapesten belül, ahol bármilyen új termék vagy szolgáltatás élesben bizonyíthatja életképességét anélkül, hogy milliókat kellene költeni egyedi kísérleti környezet létrehozására. A jövő felé kacsingató zóna helye a Kopaszi-gát, Vörösmarty tér és Szent Imre kórház által határolt terület lesz a tervek szerint.
A rendezvényről lemaradt érdeklődők további információkat a Mobilitás és Multimédia Klaszter weboldalán találhatnak.