Kipróbáltuk: Wi-Fi-s Skype telefonok a Netgear és az SMC tálalásában
Az egyre zsírosabb Skype-üzletből senki sem szeretne kimaradni: elsőként a számítógéphez kapcsolódó, egyszerű USB-s, vezetékes telefonok jelentek meg, majd olyan adapterek tűntek fel a boltokban, melyek a hagyományos telefonkészüléket és a vezetékes vonalunkat kombinálták össze a számítógépen futó klienssel. Nem kellett sokat várni és megjelentek az első vezeték nélküli változatok is , melyek egy vezeték nélküli telefonnal ötvözték a Skype-t.
Az egyre zsírosabb Skype-üzletből senki sem szeretne kimaradni: elsőként a számítógéphez kapcsolódó, egyszerű USB-s, vezetékes telefonok jelentek meg, majd olyan adapterek tűntek fel a boltokban, melyek a hagyományos telefonkészüléket és a vezetékes vonalunkat kombinálták össze a számítógépen futó klienssel. Nem kellett sokat várni és megjelentek az első vezeték nélküli változatok is, melyek egy vezeték nélküli telefonnal ötvözték a Skype-t.
Önállóság
Ezek a megoldások szépek és jók, egyben viszont ugyanolyan kényelmetlenek: a számítógépen futó Skype klienshez illesztett bedolgozó modul segítségével működnek, ezért a számítógépünknek folyamatosan bekapcsolva kell maradnia. Sajnos erre a problémára azok a routerek sem nyújtottak segítő kezet, melyeket felkészítettek a VoIP-szolgáltatásokra, hiszen ezek jellemzően a SIP-protokollt támogatták, a Skype-t nem.
A Skype-felhasználók több milliós száma végül győzni látszik: az elmúlt időszakban megjelentek az első olyan önállóan is használható, mobiltelefonhoz hasonló kivitelű készülékek, melyek az otthoni vagy irodai vezeték nélküli (Wi-Fi) hálózatra kapcsolódva közvetlen Skype-telefonálást biztosítanak. Ezek a készülékek egy saját Skype-klienst futtatnak, így a számítógéphez már semmi közük, csupán egy Wi-Fi-kapcsolatra és szélessávú, folyamatos elérhetőségű internetkapcsolatra van szükség a használatukhoz.
Az első ilyen Wi-Fi-s, mobilra hajazó telefont az otthoni hálózati berendezések "Apple"-je, a külcsínre mindig is jelentős gondot fordító Netgear dobta piacra, melyet hamarosan követett az újabb fecske, az itthon főleg termékei ára miatt népszerű SMC Skype-készüléke. Ezt a két telefont nyílt alkalmunk hosszabb időn keresztül kipróbálni.
Trollok technológiája
A két gyártó készülékén gyakorlatilag teljesen ugyanaz a Skype-kliens fut, melyet a névjegy alapján a Trolltech fejlesztett. A szoftverfejlesztő vállalat elsősorban beágyazott Linuxra épített platformokat készít, így valószínűleg ezeken a telefonokon is valami ilyen megoldás futhat. A szoftverek verziószáma különböző, de mindkettő igen közel áll az 1.0-hoz, tehát valóban az első fecskékkel állunk szemben.
A két Skype-telefon közül a kivitelezést illetően egyértelműen a Netgear készüléke viszi el a pálmát. Az SPH101 nem csak minőségibb anyagokból készült -- ez a súlyán is megérződik -- és vékonyabb, de kijelzője is nagyságrendekkel szebb képet biztosít, mint az SMC készülékébe (WSKP100 EU FG) épített ősrégi, CSTN technológiájú panel. Persze kérdés, hogy egy alapvetően telefonálásra használt készüléknél szükség van-e ennél jobb minőségű kijelzőre -- az SMC ultralassú színes megjelenítője valószínűleg kevesebb energiát fogyaszt.
A készülékek bekapcsolásátől számított körülbelül 20 másodperces várakozást követően egyszerű varázsló vezet végig a kapcsolódáshoz szükséges lépéseken. Amennyiben titkosítás nélküli hotspotot találnak a telefonok, arra automatikusan megpróbálnak csatlakozni. A készülékek Wi-Fi adaptere támogatja a WPA, illetve az SMC-é a WPA2 titkosítást is, azonban mivel webes felülettel nem rendelkeznek, számos nyilvános hotspot bejelentkezési procedúrája áthatolhatatlan fal számukra.
Az első sikeres Skype-bejelentkezést követően a szoftver felajánlja, hogy az általunk megadott adatokat elmenti és automatikus bejelentkezéshez használja, így nem csak a kulccsal védett Wi-Fi hálózatok, hanem a Skype azonosítónk és jelszavunk megadására is csupán egyszer van szükség, feltéve, hogy egyedül használjuk a telefont. Sajnos több profil megadására, így egyszerű felhasználóváltásra nincs lehetőség, de ki- majd újbóli bejelentkezéssel másik elérést is gyorsan beüzemelhetünk.
A készülékekbe épített szoftver menürendszere a Skype-ből ismerős ikonokat használja, így abban igen könnyen megtalálható minden szükséges opció. A kapcsolati listánkat egyetlen gombnyomással elérhetjük, akikkel nem csak beszélgethetünk, de hangos üzenetet is küldhetünk számukra. SMS-írásra, szöveges üzenet küldésére azonban nincs lehetőség sem a Netgear, sem az SMC telefonján, a számítógépes Skype-klienstől ez a legnagyobb eltérés. A készülékkel használhatók a SkypeOut, SkypeIn és Skype VoiceMail szolgáltatások is, melyeket a weben keresztül kell aktiválnunk, a telefonon keresztül erre nincs lehetőség.
Megbízhatóság
A hangminőséggel teljesen elégedettek voltunk mindkét készülék esetében, a felépült hívások zajtól és visszhangtól mentesek, megfelelő hangerejűek voltak, a hívott fél is jól, minimális késleltetéssel hallott minket -- igaz ez utóbbi inkább internetkapcsolatunk minőségétől függ. A készülékekbe épített csengőhangok is a számítógépes kliensből származnak -- saját használatára, feltöltésére nincs lehetőség --, a hangerőtől a Netgear készülékénél a holtak is felkelnek, az SMC-nél még éppen megfelelő szintű volt a maximális hangerő. A Skype-telefonok sajnos egészen máshol nyújtottak csalódást.
Az első sarkallatos pont a szoftver megbízhatósága. Az SMC modelljénél érdekes módon ezzel nem volt semmi gond, a Netgear készüléke azonban valami rejtélyes okból kifolyólag hol napokig kifogástalanul működött, hol gondolt egyet és véletlenszerű időközönként újraindította saját magát. A hiba nem egyedi, mások is tapasztalják. Az is előfordult, hogy az SPH101-et nem lehetett felkelteni alvó módjából, csak az újraindítás segített. A Netgear hosszú ideje ígéri a szoftverfrissítést készülékéhez, mely azonban a mai napig nem érkezett meg.
A második, igen nagy probléma az akkumulátorok üzemideje, illetve annak jelzése. Az elfogadható, hogy egy folyamatosan Wi-Fi hálózaton lógó készülék nem képes egy hetes készenléti időt produkálni, az azonban bosszantó, hogy a lemerülés közeli állapotról semmilyen komolyabb jelzést nem kapunk, így sokszor csak azt vesszük észre, hogy a telefon semmilyen életjelt sem mutat. A készülékek akkumulátora körülbelül egy napos készenléti időt biztosít csupán, a beszélgetési idő pedig néhány óra.
A készülékek csomagjában igazán elhelyezhettek volna a gyártók egy-egy asztali dokkolót, ezeknek nem külön megvásárolható, opcionális tartozékoknak kellene lenniük. A folyamatosan hálózati töltőre csatlakoztatott vezeték nélküli Skype-telefonok közel sem azt a funkcionalitást nyújtják, mint amelyet ígérve eladják őket.
Lehetne olcsóbb
Főleg akkor, ha horrorba illő árcédulával indítják azokat útjára. A készülékek úttörő mivoltát az áruk is mutatja: a Netgear SPH101 nem kevesebb mint bruttó 53-55 ezer forintért vihető haza, míg az SMC készülékéért a lényegesen gyengébb kivitel mellett is körülbelül bruttó 44-45 ezer forintot kérnek el a hazai üzletek internetes árlistái szerint. Venni vagy nem venni? Talán majd a második, megbízhatóbb és esetleg olcsóbb generációt.
Véleménye van?