:

Szerző: Ady Krisztián

2006. november 21. 12:22

Licencdíj teheti drágábbá a Wi-Fi-vel felszerelt készülékeket

[News.com] Szabadalomsértési ügybe keveredhetnek a vezeték nélküli hálózati elérést biztosító, Wi-Fi lapkákat alkalmazó vállalatok, mivel egy friss bírósági döntés értelmében érvényes az ausztrál Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) nemzeti természettudományi társaság 1996-ban bejegyzett szabadalma. Az ebben leírt technológiát használják a 802.11a és g szabványoknak megfelelő lapkákban, illetve része lesz az elfogadásra váró 802.11n-nek is.

[News.com] Szabadalomsértési ügybe keveredhetnek a vezeték nélküli hálózati elérést biztosító, Wi-Fi lapkákat alkalmazó vállalatok, mivel egy friss bírósági döntés értelmében érvényes az ausztrál Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) nemzeti természettudományi társaság 1996-ban bejegyzett szabadalma. Az ebben leírt technológiát használják a 802.11a és g szabványoknak megfelelő lapkákban, illetve része lesz az elfogadásra váró 802.11n-nek is.

Fizetni kell

A texasi Leonard Davis bíró döntése értelmében érvényes a CSIRO 1992-ben benyújtott, azonban csak 1996-ban jóváhagyott szabadalma, mely a vezeték nélküli lapkákban használt "orthogonal frequency division multiplexing" (OFDM) modulációs eljárást írja le. Ezzel a megoldással, mely darabokra tördeli az adatokat, hogy azok hatékonyabban továbbíthatók legyenek párhuzamosan különböző csatornákon, jelentősen megnövekedhet az adatátviteli sebesség. Az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) szabványai, a 802.11a, 802.11g és az elfogadás előtt álló 802.11n is az OFDM technológiát használja az adatok továbbítására. A bíróság egyben arról is döntött, hogy az amerikai Buffalo Technology gyártócég bitorolja ezt a szabadalmat, így 1,5-2 millió dolláros kártérítést kell fizetnie -- hacsak a fellebbezését el nem fogadják.

Az ítélet hatalmas hatással lehet a vezeték nélküli lapkákat alkalmazó termékeket gyártó cégekre, a CSIRO ügyvédje, Daniel J. Furniss (Townsend and Townsend and Crew) szerint több mint száz vállalatnak kellene licencdíjat fizetnie a technológia használatáért. A Buffalót azért perelte be a társaság, mivel az nem volt hajlandó semmilyen együttműködésre a szabadalombitorlással kapcsolatban. Az egyelőre megjósolhatlan, hogy mennyi licencdíjat zsebelhet be az ausztrál társaság a szabadalom után, hiszen ma már számtalan különböző termékben -- és nem csak informatikai eszközökben -- található meg ilyen hálózati csatoló.

Az ABI Research kutatói szerint a Wi-Fi ma már éppen elég olcsó ahhoz, hogy jóformán bármilyen eszközben használni lehessen vezeték nélküli adatátvitelre. A technológia használatának költsége azonban megemelkedhet a licendíj miatt. A piackutató vállalat és az InStat adatai szerint 2005-ben körülbelül 140-155 millió Wi-Fi-vel ellátott készüléket dobtak piacra a gyártók, 2009-ben pedig már 450 millió ilyen berendezés piacra kerülésével számolnak. A hatalmas mennyiség óriási összegű licencdíjat termelhet a CSIRO számára alig néhány centnyi licencdíj alkalmazása mellett is. Idén a Wi-Fi hozzáférési pontok piaca körülbelül 1,9 milliárd dollárt tesz ki.

A Wi-Fi lapkák nem csak a számítógépen található állományok lejátszására alkalmas asztali DVD-lejátszókban tűntek fel az utóbbi időben, hanem egyre inkább alapvető részévé válnak a tenyérgépeknek, okostelefonoknak és nem utolsósorban a hordozható lejátszóknak is. A Microsoft napokban piacra dobott saját lejátszója, a Zune is vezeték nélküli hálózati vezérlőjével próbál kitűnni a hatalmas tömegből. A legtöbb eszközben jelenleg 802.11b/g szabványnak megfelelő Wi-Fi lapkát használnak, mely a CSIRO szabadalmával védett technológiát is alkalmazza.

ASUS WL-500W
A legújabb, pre-802.11n eszközökben is használják a technológiát

Visszavágnának

A Buffalo Technology azonban nem az egyetlen vállalat, mely nem fogadja el a CSIRO szabadalommal kapcsolatos előjogait. 2005-ben számos nagy gyártó, többek között az Intel, a HP, a Microsoft, a Dell és a Netgear is kérte a San Francisco-i bíróságot, hogy érvénytelenítse a szabadalmat. Ebben az ügyben egyelőre még nem született ítélet, mivel a CSIRO kérte a bíróságot, hogy az ügyet a texasi Davis bíróhoz helyezzék át, aki már komoly kutatásokat végzett az üggyel kapcsolatban. A San Francisco-i bíróság döntése rövid időn belül várható.

Bár a CSIRO most komoly előrelépést tett szabadalomsértési ügye érdekében a texasi bíróságon, elemzők szerint egyelőre még hosszú út áll a társaság előtt, mire akár egyetlen centet is láthat a készülékgyártóktól. A Buffalo fellebbezhet az ítélet ellen, illetve a San francisco-i bíróság is dönthet úgy, hogy mégsem helyezi át a pert Texasba. Ennek megfelelően a bíróság jelenlegi döntése várhatóan nem lesz azonnal hatással a vezeték nélküli iparágra.

A CSIRO még 1992-ben nyújtotta be szabadalmát az amerikai szabványügyi hivatalnak, mely 5487069 számon lajstromozta azt 1996-ban. A CSIRO ezt követően, 1997-ben bemutatta a technológiát az IEEE mérnöki testületének, mely a később 802.11a jelöléssel elfogadott, a korábbinál ötszörös sebességre gyorsuló vezeték nélküli szabványon dolgozott, és örömmel alkalmazta az új modulációs eljárást. Az IEEE ezt követően továbbfejlesztette a szabványt, melyet 2003-ban 802.11g jelöléssel tettek közzé -- ezek mindegyike alkalmazta a CSIRO szabadalma alá tartozó modulációs technológiát is.

Süket fülek

A CSIRO ügyvédje szerint az IEEE a szabványok elfogadását követően levelet írt a CSIRO-nak, elismerve, hogy az alkalmazott technológia a társaság szabadalma alá tartozik, azonban utóbbi hiába jelezte, hogy a közjó szolgálata helyett inkább díjat kérne a szabadalom ellenében, az iparág nem akart licencet fizetni a 7-8 évig fejlesztett eljárásért. A társaság éveken át próbált díjat szedni a technológiáért, azonban süket fülekre talált, így a pereskedés maradt az egyetlen lehetősége.

Furniss szerint a CSIRO nem indít pert mindenki ellen, aki 802.11a, g, vagy n Wi-Fi technológiát használ, a társaság ravasz módon a lapkagyártókat, mint például az Intel, vagy a Boradcom békén hagyja. Azonban licencdíjat készül szedni az azokat készülékekbe építő gyártóktól, mint például a Netgear vagy a Microsoft. A CSIRO szerint maga a lapja nem szabadalomsértő, csak az, amikor a technológiát adott készülékben fel is használják.

November 25-26-án 6 alkalmas K8s security és 10 alkalmas, a Go és a cloud native szoftverfejlesztés alapjaiba bevezető képzéseket indítunk. Az élő képzések órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról