Ígéretes magyar internetes lexikon
A napokban ünnepelte fennállásának első évfordulóját a Wikipédia magyar nyelvű, nyílt tartalmú lexikon.
[HWSW] A napokban ünnepelte fennállásának első évfordulóját a Wikipédia magyar nyelvű, nyílt tartalmú lexikon.
Maga a Wikipedia eredetileg egy angol nyelvű, 2001 áprilisa óta működő nyílt lexikon. Ennek magyar változata (mely a szerkesztők szerint ékezetesen, Wikipédiának írandó), 2003. július 8-án nyitotta meg kapuját az olvasók és reménybeli szerkesztők előtt. A lexikon nevében a wiki szó egy olyan rendszert jelöl, melyen keresztül bárki módosíthatja a már felvitt anyagokat, nincs korlátozva a hozzáférés -- ami egyébként jellemző az internetes szerkesztőségi rendszerekre.
A lexikon egyik érdekessége, hogy ellentétben a hasonló enciklopédikus kiadványok szerzői jogaira vonatkozó rigorózus szabályokkal, a GNU Szabad Dokumentációs Licenc (FDL) szerint szabadon idézhető, a másik pedig, hogy nincs a szó hagyományos értelmében vett szerkesztői csapat: az egyes címszavakat bármelyik látogató megírhatja -- vagy akár szerkesztheti, javíthatja is.
Talán szokatlan, de a Wikipédiát bárki szerkesztheti, nincs szükség lexikonszerkesztői tapasztalatokra. Ennek ellenére a jelenleg elérhető több mint 1600 szócikk jelentős része alaposan kidolgozott, információgazdag és közérthető (az angol változat immár több mint 300 ezer címszót tartalmaz, míg a nemzeti lexikonok egy tavalyi összesítés szerint összesen 75 ezer szócikket kínáltak a látogatóknak). A szabadság azonban nem jelent szabadosságot: a szócikkekkel kapcsolatban meglehetősen részletes ajánlást fogalmaztak meg az alapítók, melyek betartását folyamatosan ellenőrzik is.
A Wikipédia a GNU Szabad Dokumentációs Licenc előírásainak megfelelően szabadon felhasználható, a közölt anyagokat vagy már lejárt szerzői jogi védettségű forrásból gyűjtik, vagy a közösség tagjai maguk írják, szerkesztik. Ami az olvasóknak előny, az a szerzőknek néha hátrány, ugyanis olyan anyagok nem kerülhetnek fel a Wikipédiára, melyek védettek -- jellegzetes például, hogy a tudomány, művészet, sport, vagy éppen a politikai élet kortárs szereplőiről nem találni fényképet.
A "szerkesztőségi rendszer" nyitott, bármelyik látogató hozzáírhat, vagy javíthatja a más által szerkesztett szócikkeket. Ez egy lehetőség arra, hogy ki-ki az általa jobban ismert terület cikkeit korrigálhassa, illetve az egyes intézményekkel, szervezetekkel vagy személyekkel kapcsolatban az érdekeltek saját maguk tegyenek fel információkat (lásd: a HWSW szócikket). Ugyanakkor persze a Wikipédia némileg védtelen a vandálok támadásaival szemben -- leszámítva az interneten szokásos naplózást, hiszen a rendszer minden beavatkozást, és a szerkesztő IP címét is rögzíti, a vandálok a rendszerből kitilthatók.
Gervai Péter, a Wikipédia magyar lexikon szerkesztésének kezdeményezője érdeklődésünkre elmondta: a lexikont az amerikai Wikimedia Foundation tartja fent, azonban ez csak a lexikon Amerikában üzemeltetett szerverének a finanszírozását jeleni: magával a Wikipédiával senki nem foglalkozik hivatásszerűen, valamennyi résztvevő önkéntesen, fizetség nélkül dolgozik. A magyar címszavakat jelenleg közel félszáz aktív szerkesztő gondozza, legtöbben az angol (8110), a német (4409), a japán (1170) és a francia (1011) Wikipedia-szerkesztők vannak. A teljes nemzetközi lexikont közel 19 ezren tartják karban.
Az interneten egyébként nem ez az egyetlen magyar nyelvű tudástár, ám a legnagyobb lexikon a szerzői jogok elévülése után webre került Pallas Nagy Lexikona 1893 és 1897 között megírt szócikkeket tartalmaz -- javarészt elavultakat. Jelenleg folyamatban van a Hungarológiai Alapkönyvtár digitalizálása, mely több szaklexikont is tartalmaz majd; ezek internetre kerülésének időpontja azonban még nem ismert.