A fellebbviteli bíróság ítélete: nem kell feldarabolni a Microsoftot!
Részleges győzelmet azért elkönyvelhettek a felperesek (a szövetségi kormányzat és 19 állam) is: a fellebbviteli bíróság ugyanis megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a Microsoft illegálisan tartotta fent monopóliumhelyzetét.
A fellebbviteli bíróság arra kérte fel az elsőfokú bíróságot, hogy hozzon döntést a kritikusnak vehető 'tie-in-sales' kérdésben. Miről van szó? Az amerikai antitröszt törvények értelmében maga a monopólium nem feltétlenül törvényellenes. Ami törvényellenes az az, ha ezt a monopólium helyzetet versenyellenes módon használják, mint pl. alapvető termékek visszatartása, árak önkényes emelése, valamint az ún. 'tie-in sales' szituáció, tehát amikor egy adott piacon kialakult monopóliumhelyzetet kihasználva egy arra épülő másik piacot is monopolizál egy vállalat. Pontosan ez utóbbit állapította meg Jackson bíró korábbi ítéletével (az 1890-es Sherman-törvény két részét is megszegte a Microsoft). Tehát a per leglényegesebb kérdését utalta vissza az elsőfokú bírósághoz a fellebbviteli bíróság.
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium közleményben fejezte ki, hogy a "örömünkre szolgál az, hogy a Fellebbviteli Bíróság is azt találta, hogy a Microsoft törvényellenes viselkedést tanúsítva tartotta fenn operációs rendszer monopóliumát ... Át kell néznünk a bíróság döntését, és meg kell vizsgálnunk, milyen lehetőségeink vannak".
Mikor kezdődött az ügy?
Az Igazságügyi Minisztérium és 20 állam (ezek közül egy később kiállt a sorból) 1998. május 18-án perelte be az Microsoftot. A tárgyalás 1998. október 20-án kezdődött és 1999. szeptember 21-én zárult, 76 nap tanúvallomás után.
Mik a per főbb kérdései?
Négy alapvető keresetből áll vád: 1. A Microsoft illegálisan tartott fenn monopóliumot az operációs rendszerek területén; 2. Ezen monopóliumot kihasználva a böngészőpiacon is monopóliumra tört, és illegálisan kötötte össze az Internet Explorert a Windows-zal; 3. A PC gyártók számára szoftvertelepítési megszorításokat diktált; 4. Internetszolgáltatókkal tiltó és kizárólagos megállapodásokat kötött.
Az ügy a Windows-zal kapcsolatos. Fogja-e érinteni a jogorvoslat a többi Microsoft terméket?
Szinte biztosan. Az amerikai kormány helyre kívánja állítani a versenyt ezeken a területeken ill. a jövőbeni piacokon is. Korlátozhatják pl. azt, hogy hogyan értékesíti az Office 2000/XP-t, amely szintén előnyhöz jutott az oprendszer monopóliumnak köszönhetően. Arra is felkérheti a bíróság az Microsoftot, hogy fejlessze ki a Word 2000/XP-t más oprendszerekre, pl. a Linuxra.
Nézzük mire jutott a fellebbviteli bíróság?
1. kérdés: a Microsoft törvénytelen és versenyellenes eszközöket használt az Intel-alapú operációs rendszerek monopolizálásához. Ítélet: a bíróság lényegében elfogadta a felperes érvelését, és egyetértett azzal, hogy a Microsoft valóban törvénytelen eszközöket használva tartotta fenn monopóliumát ezen a piacon.
2. kérdés: a Microsoft megkísérelte azt, hogy az operációs rendszerek piacán szerzett monopóliumát kiterjessze a böngészőpiacra is. Ítélet: a bíróság nem értett ezzel egyet, szemben a korábbi ítélettel, mely megállapította a monopolizálás kísérletét.
3. kérdés: A Microsoft Windows 95 ill. 98 Internet Explorer 'tie-in-sales' (ld. fenn, ez a per legfontosabb kérdése) versenyellenes lépés volt. Ítélet: a bíróság a kérdést visszautalta az elsőfokú bírósághoz újabb kivizsgálásra.
4. kérdés: Thomas Penfield Jackson, szövetségi bíró nem adott fair lehetőséget a Microsoft számára ahhoz, hogy megállapítsák a jogorvoslatot, így a bíró úgy döntött, hogy fel kell darabolni a Microsoftot két cégre. Ítélet: a bíróság elutasított a feldarabolást.
A felperes Igazságügyi Minisztériumnak és a 19 államnak most döntenie kell azzal kapcsolatban, hogy melyik járható út a jobbik: az egyik út az, hogy fellebbeznek a döntés ellen és a Legfelsőbb Bíróság elé viszik az ügyet. Jogi szakértők szerint több okból is kétséges ez a lépés: egyértelműnek tűnik az, hogy a politikai légkör sokkal kedvezőbb a Microsoft számára, mint akár hat hónapja is volt. Várhatóan tárgyalásos rendezésre kerülne az ügy, a cég viszonylag olcsón megúszná a dolgot.
A 19 felperes állam jelezte azt, hogy ők akkor is a Legfelsőbb Bíróság elé viszik a dolgot, ha az Igazságügyi Minisztérium megállapodik a céggel. Jogi elemzők szerint azonban ebben az esetben nagyon nehéz dolga lesz az államoknak.