A Wikipedia van olyan megbízható, mint az Encyclopedia Britannica?

[Nature/HWSW] A Wikipedia körül nemrég kirobbant botrány hatására a híres-neves tudományos folyóirat, a Nature magazin úgy döntött, szemügyre veszi a nyíltan szerkeszthető, ingyenes online közösségi lexikon megbízhatóságát. A Nature találomra kiválasztott 50 tudományos bejegyzést, amelyeket felkért szakértőkkel vakteszten vettetett össze az Encyclopedia Britannica megfelelő cikkeivel. Az eredmény sokak számára bizonyára meglepő: a Wikipedia lényegében ugyanolyan megbízható, mint az elismert Britannica.

Az 50 témából 42 értékelés érkezett vissza a Nature szerkesztőségébe. A Britannica bár pontosabbnak mutatkozott, mivel átlagosan három hibát tartalmaz cikkenként, szemben a Wikipedia négy tévedésével, a különbség mértéke mégis elgondolkodtató. A közvélekedés szerint ugyanis a Britannica kétségtelenül az adatok, információk egyik alapvető, megbízható forrása, míg a Wikipediát sokan elutasítják, mint szakmailag, vagy tudományosan mérvadó lexikont.

A plebs lexikonja...

Az ellenérvelés szerint a Wikipedia erőssége egyben gyengesége is. Az ingyenességét és hatalmas méretét biztosító közösségi szerkesztés egyben az is jelenti, hogy szakértők, tudósok mellett akárki, tévedésben lévő laikusok is változtathatnak a cikkeken. A Wikipedia koncepciója szerint a rendszer önjavító, azaz hosszú távon helyes, korrekt bejegyzések születnek, az akadémiai hangok mégis pontatlanságról, megbízhatatlanságról beszélnek.

Ezt az érvelést látszott erősíteni az a két hete lábra kelt botrány, amelyben egy köztiszteletnek örvendő újságíró, John Seigenthaler tiltakozott a Wikipediában található, őt ért súlyos és valótlan vádak ellen. Seigenthaler, aki valaha a Robert Kennedy egykori főügyész munkatársa volt, a USA Todayben leközölt levelében utasította el az online lexikonban találtakat, amelyek többet között azt állították, hogy köze volt a Kennedy fivérek meggyilkolásához, valamint a hidegháború alatt a Szovjetunióban élt volna egy ideig.

Az eset óta, amelyről kiderült, hogy egy ízetlen tréfa volt, a Wikipedia regisztrációhoz köti az új bejegyzések létrehozását, igyekezve ezzel lassítani a lexikon duzzadásának ütemét, ezáltal a moderátorok több energiát fordíthatnak a meglévő szócikkek ellenőrzésére.

...vagy akadémiai sznobizmus?

A Nature mostani gyorstesztje azonban rávilágít, hogy a Britannica és más "rendes" lexikonok előnye korántsem olyan tetemes, mint azt a szerkesztőik felől érkező "tudományos fölényesség" sejtetni engedné. A szakértők által írt és ellenőrzött fizetős Britannica összesen éppen ugyanúgy 4 súlyos elvi hibát tartalmazott a 42 összehasonlított cikkben, mint a Wikipedia. A tárgyi tévedések, mulasztások vagy félrevezető megfogalmazások terén a Britannica előnye ugyan megmutatkozik, 123 a 162-vel szemben, mindazonáltal egy etalonnak tartott lexikontól ez is döbbenetesen soknak tűnik.

A cikkeket vakon, azaz a források ismerete nélkül összehasonlító szakértők általánosságban leginkább azok szerkesztésének minőségét kifogásolták a Wikipedia esetében. Sok esetben rossznak és bosszantónak találták azok strukturáltságát, érthetőségét. A Wikipedia egyik legnagyobb előnye azonban a rendkívül gyors frissülésben, fejlődésben rejlik -- véli a Nature által megszólaltatott Micheal Twidale amerikai információs tudós.

Jimmy Wales, a Wikipedia kitalálója szerint a tudósok, szakértők katalizátorként, multiplikátorként működnek a kollaboratív lexikonon azáltal, hogy a felhalmozott tudást kiegészítik, szakmailag korrekt formába segítik önteni. Az egymással szembenálló vélemények, vélt igazak feloldására a Wiki lehetőséget nyújt a megbeszélésre is. Ezzel együtt is néhány esetben elfajuló összetűzésekre kerülhet sor, ahol a versengő felek egymás munkáit törlik ki és írják felül sajátjukkal. Ennek rendezésére több száz önkéntes moderátor működik, akik akár büntetéseket is kiróhatnak a romboló egyénekre.

A Wikipedia általános minőségének javítása érdekében Wales bevezetné az ún. stabil verzió fogalmát, amely mintegy befagyasztaná a cikket, ha az elért egy bizonyos színvonalat. A bejegyzés természetesen továbbszerkeszthető maradna, egy "élő" verzió formájában, majd a változások, ha elég letisztultak, teljesek, életbe lépnének a stabil változatban is. Az nyílt lexikonba 2001-es indulása óta több mint 200 nyelven születettek eddig bejegyzések, amelyek közel négymilliós száma naponta ezrekkel bővül.